K-Monitor Adatbázis

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat. Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.

A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak. Idén kisajátítással kezdődnek a munkálatok, ami több tucat családot és földtulajdonost érint az Átlátszó értesülései szerint. Sikerült beszélnünk néhány érintettel, akik arról számoltak be, hogy egyelőre semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak arról, hogy mikor és mennyiért kell majd megválniuk a tulajdonuktól.

A mostani cégalapítás a Vörösmarty tér melletti volt Mahart-székház átépítéséhez kapcsolódhat.

Száraz István szóban forgó érdekeltsége napenergiát hasznosító burkolóelemeken dolgozik.

Éppen egy éve írtuk meg, hogy veszélybe került a Duna-parti világörökségi látkép egy darabja, ugyanis hirtelen kinőtt egy emelet a Várkert rakpart 17. szám alatti társasház tetején. Ez az a ház, amelynek a teraszáról egyedülálló dunai panoráma nyílik, ahonnan egykor a csillagász-matematikus báró taktaharkányi Harkányi Béla vizsgálhatta kedvére az égitesteket.

A vissza nem térítendő támogatások után csaknem egymilliárd forint hitelt is kapott, hogy kilábaljon a járvány okozta válságból. Czéh-Tóth Márk családjának vállalkozása decemberben vette meg a pécsi belváros százévesnél is idősebb, szecessziós szállodaépületét az akkor átkeresztelt Hotel Palatinus, valamint a HotelKer nevű céggel. Czéh-Tóthék annak idején a trafikkoncessziókból is részesültek, és a fiatalembernek a mai napig közös vállalkozása van a kormányfői vő, Tiborcz ügyvédjével, Hamar Endrével.

A Bayer Construct magyar tulajdonú vállalatcsoport, de alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia is. A cég elnöke, Balázs Attila közel két évtizede üzletemberkedik, jellemzően a piacról él, tehát nagyon nem hasonlít a gázszerelői referenciákkal a semmiből érkező közbeszerzés-specialistákra. Ám most kijött a fényre: először balatoni kikötőt vásárolt közösen a Tiborcz-leágazásként elhíresült Appeninn Nyrt.-vel, majd e tőzsdei holdingba is beszállt a kormányfő veje mellé – úgy ráadásul, hogy részvénycsomagját Mészáros Lőrinc köreitől szerezte. Vagyis különösen alkalmassá vált a közvetlen kormányzati támogatások, illetve a tízmilliárdos állami fejlesztési hitelek lehívására. Balázs Attila mindaddig készségesen válaszolt kérdéseinkre, amíg nem hoztuk szóba – az Appeninnből egyébként kiszállni készülő – Tiborcz Istvánt. Ott hangnemet váltott, és leszögezte: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Ha tud szépen kérdezni, folytathatjuk a beszélgetést.”

A tulajdonosszerzést még tavaly novemberben jelentette be a Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. Most kiderült, az MFB nyújtott hitelt a tranzakció megvalósításához. Cégpapírok szerint 881 millió forint banki kölcsönt nyújtottak a vállalatnak.

A paksi atomerőmű-bővítés érdekeire, a kiszolgáló infrastruktúra biztosítására hivatkozva hatalmas ingatlanvásárlásokra adott engedélyt a Miniszterelnökség, ami alkalmat adott a környék néhány fideszes politikusának, hogy projektből maguk is nagy pénzeket akasszanak le. Az ingatlanügyleteket az állami tulajdonban lévő paksi ipari park, hivatalos nevén a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. hajtotta végre Lázár János minisztersége idején. 2018-ban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására. A 24.hu írta meg 2018 decemberében, hogy a kft. nemcsak paksi földeket vett, hanem egy rég csődbe ment, lepusztult húsüzemet is, ami ráadásul 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon található. 2018 májusában 1,8 milliárd forintot fizettek ki a használaton kívüli gyártelepért, ami azóta is üresen áll.

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság annak kiderítésére, hogy a különböző állami cégek jogszerűen nyújtottak-e segítséget az egykori Malév egyik fennmaradt leánycégének, a köztulajdonban lévő Malév Ground Handling-nak.