Lapok: |
Kormányközeli cégekre vár az uniós pénz?
Szinte bizonyos, hogy nem jut hozzá a lakosság ahhoz a mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz, amelyet a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében lehetett volna kiosztani a lakások energiatakarékossági célú felújításaihoz – értesült lapunk iparági forrásokból. A kormányzat ugyanis – úgy tudjuk – mindenképpen megpróbálja elérni, hogy ne a háztartások, hanem az állami és az önkormányzati intézmények kapják meg a vissza nem fizetendő forrást.
Irakban is árulja a magyar állam a „letelepedést”
Továbbra is teljes gőzzel zajlik a letelepedési magyar államkötvényprogram reklámozása külföldön – noha egy orosz nyelvű oldalon már azt is megírták, december 27-én lezárul az értékesítés.
Drága lesz a kínaiak üzlete
A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.
Törvényesített korrupció
Mindig meglepődnek a hazai jogállamiságért aggódó külföldi újságíró kollégák azon a kijelentésen, hogy Magyarországnak még sosem volt olyan jogszabályvezérelt kormánya, mint az Orbán Viktor vezette kabinet. Azt meg pláne nem értik, hogy a magyarok miért nem tiltakoznak a demokratikus intézményrendszer felszámolását célzó jogszabály-változtatások ellen. Hasonlóan értetlenkednek azok a fideszes politikusok is, akiket a média képviselői a kormányzat korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban „zaklatnak” hétről hétre az Országgyűlés folyosóin. A 2010-es kormányváltás óta gyakran hangoztatják, jogi értelemben lényegében megszűnt a politikai korrupció Magyarországon.
Tudta? Dől a brüsszeli pénz Sárazsadányba
Magaslati fejlesztőpark épült. Se bolt, se étterem a faluban, de kétmilliárdos turisztikai beruházásra tellett
Könnyebb lesz megúszni a közbeszerzéseket
Többségében már elfogadott jogszabályváltozások átvezetését tartalmazza a jövő évi költségvetés módosítására pénteken beterjesztett törvényjavaslat, egyik pontja jelentősen megemeli a közbeszerzési kötelezettség értékhatárát, egyszerűsítve a legkisebb értékű beszerzéseket.
A Postapalotából is milliárdok mennek a Magyar Építőhöz
Hamarosan a kormány jó része a Várba költözik, az élet pedig annak tövében is zajlik: már nagyban újítják föl a Postapalota műemléki épületét, amely hárommilliárdos kiesést követően került át az egyik állami zsebből a másikba. Illetve nem feltétlen abba, lévén az MNB alapítványok cégeire kicsit más játékszabályok vonatkoznak.
Nehezen szabadul a mutyitól a Fidesz
Álságos indokokra hivatkozva vizsgálja a kormány a letelepedésiállamkötvény-üzlet megszüntetésének lehetőségét. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón azt mondta: hazánk a felminősítése után visszatérhet a hagyományos eszközökhöz az ország adósságának finanszírozásában. Azt is hozzátette, hogy ez a Jobbik kezdeményezésétől teljesen független, ezért a november 8-ára tervezett alkotmánymódosításig nem biztos, hogy megszűnik a kötvényprogram.
Elbukhat a holdudvarnak milliárdokat hozó kötvényüzlet
Utolsó hajrára készülhetnek a Fidesz holdudvarához tartozó üzleti körök, miután értesülések szerint a kormány már a mai ülésén tárgyalja a letelepedésikötvény-program leállítását. A kiszivárgott hírek szerint év végével szűnne meg a „nemzetgazdasági érdekből” könnyített engedélyezési eljárás intézménye. Aligha lehetnek kétségeink, az offshore cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az utolsó két hónapban a lehető legnagyobb hasznot érjék el a programon keresztül.
Letűnni látszik a nokiás dobozok korszaka
A 2010-es kormányváltásnak, úgy tűnik, pozitív hozadéka volt a hazai vagyontranszferek tekintetében – legalábbis első pillantásra úgy tűnhet, hogy jelentős tisztuláson ment át hazánk, miután egyre kevesebb „piszkos” pénz hagyja el az országot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne áramlana ki továbbra is jelentős összeg a magyar gazdaságból, a különbség annyi, hogy az országhatárt átlépő összegek esetében nőtt a „legális pénzek” aránya. Ez a becslések szerint korábban a csúcsidőszakban 200–300 milliárdos éves szintet tartalmazhatott, míg manapság 100–200 milliárdos nagyságrendet jelent.