A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet. A város nem adta el egyből a cégnek az ingatlant, hanem nyilvános versenytárgyalást ír ki rá 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Az eljárás még folyamatban van, de közben a Manevi SK tulajdonost cserélt: már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa.
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet. Múlt héten egy nagyváradi szállodát találtunk a cég nevén, most pedig rábukkantunk arra, hogy a népszerű turistalátványosságnak számító Gyilkos-tó mellett is megszerzett két turisztikai ingatlant a romániai Manevi-leány, a Manevi Pro Transilvania.
A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is. Az erre vonatkozó adatigénylésünkre viszont 30 nap gondolkodás után azt válaszolta a Manevi, hogy nincs külföldi ingatlanja. Pedig a tulajdoni lapok szerint van, több is. Találtunk egy eddig nem ismert beszerzést is: idén nyáron egy nagyváradi műemlék szállodát vett meg a Manevi romániai leányvállalata. Fontos lenne, ha tisztázná a cég az állítása és a tények közti ellentmondást, mert a közérdekű adatok eltitkolása vagy meghamisítása bűncselekmény.
A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.
A járványhelyzettel foglalkozó ország háta mögött létrehoztak egy vagyonkezelői alapítványt, aminek azt a célt adták, hogy határon túli, Magyarország történelméhez kapcsolódó épületeket vásároljanak és újítsanak fel. Az épületek többnyire szállodákként fognak a későbbiekben működni, így valójában a NER határon túli turisztikai terjeszkedését szolgálja az alapítvány.
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van. A két céget – s velük az ingatlanjaikat – a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a kormány márciusban. A Manevi azóta vett egy romániai kastélyt is.
Majd egy évvel az erről szóló törvény után megszületett a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, és birtokába kerültek a neki szánt jelentős állami vagyonelemek. Köztük a 9 millió euróért vett lendvai wellnesskomplexum.
Miután a kormány elvette a Manevi Zrt.-től a tőkeemelésére juttatott 5 milliárd forintot, a cég közbeszerzést írt ki a Romániában lévő máramarosszigeti Korona Szálló felújításának a tervezésére.