Az 1990 és 1994 között lebonyolított privatizációs tranzakciók nemhogy csatornát, hanem a mai napig sűrű forgalmat lebonyolító, széles kommunikációs sugárutat teremtettek az MDF-es politikusok és a KISZ egykori vezetői között. Ez idő tájt közhelyszámba ment, hogy az ÁVÜ irodáinak ajtaján kifüggesztett névtáblákat nézegetve a látogató azt hihette, hogy a KISZ vagy az MSZMP központjában jár. Az MDF politikusai és klienseik alkotta igazgatóság döntései nyomán részben az egykori KISZ-es Csepi Lajos ügyvezető igazgató operatív irányításával óriási értékű vagyontárgyak kerültek állami tulajdonból bagóért magánkézbe.
Öt évi nyomozás sem volt elég ahhoz, hogy végső fázisába kerüljön az "Önhöz igazán közel álló" Postabank (PB) ügye. Az állam a korábbi elnök-vezérigazgató Princz Gábor 1998-ban történt menesztését követően mintegy 150 milliárd forintot költött a csődhelyzetbe jutott pénzintézet talpra állítására, és ki tudja mennyit a több száz szakértő bevonásával azóta elvégzett vizsgálatokra. Ezek alapján egészen a múlt hétig úgy tűnt, megtörténik a vádemelés.
Pallag László (FKGP) volt olajbizottsági elnök szakértőkből, vámosokból, rendőrökből és civilekből álló, privát csapattal folytatja a megszűnt parlamenti testület által kezdett munkát - értesült a Magyar Hírlap. Ebben a hónapban várhatóan még nem fejeződik be a nyomozás az olajbizottsági koronatanú, Nógrádi Zsolt ügyében.
Pintér Sándor egykori rendőrfőkapitány, jelenlegi belügyminiszter jelenti a folytonosságot az olajügyek ismeretében - véli Juhász Ferenc (MSZP), aki szerint elérte a Fideszt az olajügy.
Hamarosan Máté László, az MSZP egykori pénztárnoka is feljelentést tesz az olajbizottság ülésén elhangzott tanúvallomás miatt – tudta meg lapunk. Az olajbizottság a jövő héten folytatja a tanú meghallgatását, Pallag László elnök szerint szeptember végére készülhet el a testület részjelentése.Máté László a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában határozottan visszautasította az olajbizottság június 8-i ülésén meghallgatott tanú állításait. Mint ismeretes, Nógrádi Zsolt a testület előtt azt állította: 1994-ben egy szürke Mercedesszel 750 millió forintot hoztak fel Budapestre Máté Lászlónak.Az egykori szocialista politikus tájékoztatása szerint jogi szakértők dolgoznak azon, hogy miképpen lehet perbe fogni az úgynevezett olajtanút. – Semmi szükség a kapkodásra, amint adottakká válnak a lehetőségek, rögtön megindítom az eljárást – fogalmazott Máté László. Az MSZP volt alelnöke Pallag Lászlót, a bizottság elnökét nem kívánja feljelenteni. Mint mondta: egyrészt nem bízik abban, hogy az Országgyűlés feloldja a kisgazda honatya mentelmi jogát, másrészt Pallag László csupán azt hozta nyilvánosságra, amit a bizottság által meghallgatott személy elmondott. Kiemelte, hogy életében nem találkozott Nógrádi Zsolttal, akinek a nevét is a sajtóból ismerte meg.Nógrádi Zsolt korábban Máté Lászlón kívül több ismert politikust is kapcsolatba hozott kétes olajügyekkel. A tanú által szintén megnevezett Pintér Sándor belügyminiszter, Lezsák Sándor MDF-es parlamenti képviselő, Szabó Iván volt pénzügyminiszter és Zsíros Géza egykori kisgazda politikus már feljelentést tett az ügyben.Az olajbizottságban konszenzus alakult ki arról, hogy folytatni kell a meghallgatásokat. A testület hétfői ülésén döntött arról Pallag László javaslatára, hogy a jövő hét elején folytatják Nógrádi Zsolt meghallgatását, illetve kérdéseket kívánnak feltenni Dunai Imrének, a Horn-kormány volt ipari és kereskedelmi miniszterének. Lentner Csaba (MIÉP) javaslatára döntöttek Pintér Sándor meghallgatásáról is. A bizottság arról még nem határozott, hogy meghallgatja-e Békesi László volt pénzügyminisztert, illetve két korábbi belügyminisztert, Boross Pétert és Kuncze Gábort.Pallag László lapunknak elmondta: szeptember végére készülhet el az olajbizottság részjelentése.
