K-Monitor Adatbázis

Nem vesztette el semmilyen jellegét.

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.

A hazai strómanrendszer kiépülése tanulási folyamat eredménye. Orbán első ciklusa volt az előiskola. A 2010 után formálódó struktúra klienscsoportok foglyává tette az államot. Magyarországon olyan viszonyok uralkodnak, amelyekre Európa nyugati felében nincs példa. A neves hazai korrupciókutató, a San Diegó-i Állami Egyetem professzora úgy látja, mai állapotában az állam alkalmatlan a korrupt vagyonelosztás féken tartására. Funkciója, hogy a közpénzt magánvagyonná konvertálja. Jancsics Dávid szerzőtársával, a közelmúltban elhunyt Jávor Istvánnal együtt a hazai korrupciót elemző írásáért az amerikai Academy of Management Public and Nonprofit szekciójának Az év tanulmánya díját kapta.

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Úgy tűnik, továbbra sem fukarkodnak a közpénzekkel a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában álló kereskedőházak és kapcsolt vállalkozásaik – derült ki a társaságok által idén kötött szerződések listájából. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum arra utal, az állami cégek továbbra is bátran költik az adófizetők pénzét, miközben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 6 milliárd forint mínuszt termelt, indulása óta viszont kevesebb mint 3 milliárd forint hasznot hajtott a magyar vállalkozások számára.

Nem volt. Az április 26-án bejelentett két új MKB-tulajdonos közül Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvérre tudott valójában forrásokat előteremteni és kifizetni a strómangyanús indiai-szingapúri üzletembert. Vagyis úgy tudjuk, hogy Balog még nem lett milliárdos, de ha a bankot sikerül feljavítania és például a tőzsdén, felárral eladni, akkor valóban ritka nagyot kaszálhat.

Nemrég még csak egy volt közülünk, a bérből és fizetésből élők közül a 38 éves Balog Ádám. A tehetséges közgazdász azonban bebizonyította: kemény munkával és szorgalommal megnyithatók a siker kapui, és a mai nappal immár hivatalosan is Magyarország milliárdosai között tisztelhetjük őt.

Szemerey Tamás és Balog Ádám cégei szereztek tulajdont az MKB Bankban.

Váratlan fordulattal Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank (NHB Bank) tulajdonosa, egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.

Az alapítványos ügy egészéhez képest apróságnak tűnhetett az a példányonként 750 ezer forint, amit a Bankonzult Kft. egy „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” nevű, havonta kiadott elemzéseiért kapott. A Bankonzult Kft. Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvére tulajdonában áll, és tavaly részletesen írtunk arról, hogy a Bankonzult leányvállalataként működő Növekedési Hitel Bank hogyan finanszírozza Matolcsy és Szemerey rokoni-baráti körét, sőt Szemerey saját cégeit.