K-Monitor Adatbázis

Jogilag és szakmailag megalapozatlan, visszás érvelésnek tartja Polyák Gábor médiajogász azt, amivel Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke igyekezett visszaverni a kérdést: mi az oka annak, hogy mikor az RTL Klub egyesülni akart a Central Médiacsoporttal, azt a hatóság keményen kivizsgálta, ugyanezt viszont Andy Vajna és Mészáros Lőrinc érdekeltségei esetében nem tették meg.

Első fokon nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenük. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelte be a civil szervezetet, amelyeket nem kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelte a szervezetet, hogy ők már most is több adatot tesznek közzé honlapjukon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a TASZ-nak adott igazat - írja közleményében a jogvédő szervezet.

A közép-kelet-európai független kommunikációs ügynökséghálózat, a weCAN szakemberei által összeállított és ma megjelent CANnual Report 2017. kiadványból az is kiderül, hogy a legfejlettebb országok piacaihoz hasonlóan Magyarországon is tovább nő a közösségi média, valamint a nem hagyományos reklámmegoldások, köztük a tartalommarketing jelentősége.

Az előzetes információinknak megfelelően az NMHH Médiatanácsa tegnapi ülésén valóban kizárta a budapesti központú, de ma már több mint 22 rádiós frekvenciával rendelkező budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft.-t, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos rádiós cégét a békéscsabai 88,9 MHz-es helyi rádiós frekvenciapályázatból. A testület a Vajna-cég nemrégiben bekövetkezett ügyvezetőváltására hivatkozva határozott így, megváltoztatva ezzel korábbi, a frekvenciát több mint két évtizede használó helyi rádiósokkal (a Rádió 1 Békéscsabát működtető Interax Kft.-vel) szemben a Vajna-rádiót győztesnek nyilvánító döntését.

Kirúgták a frissen Andy Vajna érdekeltségébe került Lapkom több napilapjának a vezetőjét. A Bors című bulvárlapnál, valamint a két legnagyobb példányszámú megyei napilapnál, a Délmagyarországnál és a Kisalföldnél egyszerre neveztek ki új főszerkesztőket és további vezetőket, illetve szerdán távozott a Lapcom vezérigazgató-helyettese is. Az amerikai ideiglenes ügyvivő kedden fogalmazott meg éles kritikát a magyarországi sajtószabadsággal kapcsolatban, mások mellett éppen azért, mert a megyei napilapokat kormányközeli vállalkozók kebelezték be.

Már a nyáron túllépte a Rogán Antal kabinetfőnök minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal az idei évre tervezett kommunikációs keretét. A Magyar Nemzet számításai szerint a tavaly kiírt 25 milliárd forintos keretközbeszerzésre hivatkozva aláírt megállapodások értéke ma már másfélszeresen meghaladja a tervezettet, így 38,8 milliárd forint értékben kötött különféle kommunikációs szerződéseket a hivatal. A közbeszerzési adatbázisba feltöltött szerződések alapján úgy tűnik, hogy a kommunikációra szánt költségek még ebben az évben átléphetik akár az 50 milliárd forintot is.

Idén január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra, tudtuk meg a Kantar Média adataiból. A minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok és állami cégek által hirdetésre költött összeg fele mindössze tíz médiumnál landolt, amelyek egy jól lehatárolható, kormányközeli tulajdonosi körnél vannak.

2017. január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

A jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám György átvette a New Wave Media Group Zrt. vezérigazgatói tisztjét Száraz Istvántól. A részvényeket cége révén már korábban megszerezte.