A volt miniszter több milliárd forint közpénzből a 22. század mezőgazdasági „NASA”-ját építi a kisvárosban, miközben egyes majorokban még a 19. századi körülmények között élnek. Az állami felzárkóztató programban a település is pályázhat, nagyjából egy fél traktor árára.
Megnyitása óta, zsinórban harmadik éve veszteséges Csányi Sándor mohácsi gigavágóhídja, az MCS Vágóhíd Zrt. A dollármilliárdos OTP-vezér kezében szinte minden arannyá válik, a sertéspiac azonban egyelőre inkább viszi a milliárdjait.
4,4 milliárd forint nyereséget termelt Csányi Sándor legnagyobb agrárérdekeltsége, a KITE Mezőgazdasági Zrt. tavaly – vette észre a 24.hu a cég beszámolójában. Az OTP-vezér azonban ennél is több pénzt vehet ki a cégből, amit lényegében az azóta a hatóságok által több fronton is betalált Bige László elől happolt el néhány évvel ezelőtt: a közgyűlés (ami Csányi más cégeiből áll) úgy döntött, hogy az eredménytartalékból részvényenként 84 830 forintot fizet,
Két jogszabályt is Simonka György fideszes képviselő igényeinek megfelelően módosított az Országgyűlés, derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Hadházy Ákos független képviselő kérdésére küldött.
A gabonaipari cégben 115 millió forintos tőkeemelést hajtottak végre, a kakukktojásnak számító nyomdaipari érdekeltség pedig egyesült a zászlóshajó vállalkozással.
Feljelentést készül tenni az Európai Unió csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) Hadházy Ákos független képviselő, mert szerinte visszaélések lehettek egy heves megyei tehenészet fejlesztésére kapott uniós támogatások kapcsán. A telepet birtokló cég egyik tulajdonosa Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fia.
Embereket és pénzt nem kímélve Orbán Viktor a határon túli magyarokat is saját céljaira használja fel az itthon már bevált recept szerint: milliók a megbízható embereknek, aki viszont nem áll be a sorba, az kiszorul. Riportsorozatunk utolsó részében annak jártunk utána, hogyan növeli befolyását a magyar kormány Romániában.
Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott.