K-Monitor Adatbázis

A most távozó Pálffy és Szélyes Kriza Ákos (Fidesz) volt polgármester csapatának ahhoz a részéhez tartozott, amit “erdélyi lobbiként” emlegetettek a borsodi megyeszékhelyen.

Miskolc új polgármestere, az ellenzék által támogatott független Veres Pál, bár dőlnek a csontvázak a szekrényekből, eddig senkinek nem mondott fel az önkormányzatnál. Valószínűleg sokáig nem tartható ez az állapot.

Kevés annyira vicces rendőrségi dokumentumot írtak a rendvédelem magyarországi történetében, mint a BRFK Korrupciós és Gazdaságvédelmi Főosztályának egyik friss, nyomozást megszüntető határozata, amit most fogok bemutatni.

Rákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány.

Töretlen a karrierje a miskolci Schweickhardt Gyulának, aki a fideszes Kriza Ákos polgármesteri biztosa lett 2017-ben, majd idén januárban helyettes államtitkárrá nevezték ki az innovációs minisztériumban. Schweickhardt felelt a miskolci számozott utcák kiürítéséért is. Az Átlátszó birtokába jutott ítélet szerint a sokoldalú politikust korábban csődbüntettért jogerősen elítélték, de ez látszólag senkit sem zavar.

Az Épkar Zrt. és egy miskolci cég húzta be a zsíros tendert, közel 100 millióval drágábban dolgoznak a becsült árnál.

Már 11 hazai kaszinó közül választhatnak a hazai és külföldi játékosok, ugyanis megnyílt a miskolci kaszinó is. A tulajdonos pedig Borkai Zsolt győri fideszes polgármester ügyvédje, aki a győri és a pécsi kaszinót is megkapta korábban.

Alighogy átadták, vissza is vették a miskolciaktól az 1,7 milliárdból felújított 50 méteres úszómedencét. A kivitelező egy ismert helyi vállalkozó, aki a trafikbiznisz nagy nyertese. Épphogy rákérdeztünk a bezárás okaira, hirtelen újra kinyílt az uszoda.

Van egy állami cég, ami elköltött 3,7 milliárd forint állami támogatást, de úgy, hogy semmit nem lehet tudni arról, hogy ennek mi lett az eredménye. Egy dolog látszik biztosan, hogy az állami áramcéghez, az MVM-hez tartozó KOM Központi Okos Mérés nevű cég csak a működésre elköltött legalább 700 millió forintot, miközben az átlagfizetés 679 ezer forint volt.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]