language

Akták:

MNB alapítványok highlight_off

MNB alapítványok

MNB alapítványok

2014-ben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forint közpénzt – teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét – juttatott oktatási feladatokra az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Matolcsy a VS.hu-nak elmondta, saját közgazdasági képzések indítását tervezik, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat" hirdetik. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a fennmaradó összeg elköltésével kapcsolatban pedig számos kritika érte az alapítványokat a közbeszerzések és átláthatóság hiánya és ezek tartalmát illetően. A HVG információi szerint az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét, a tagok pedig több, mint félmillió forintot kaptak havonta. Az is kiderült, hogy az MNB alapítványaiban és cégeiben vezető beosztással rendelkező személyek jelentős része álláshalmozó, tehát minimum két pozíciót tölt be párhuzamosan – Nagy Róza egykori államtitkár és jegybanki főigazgató például egyszerre öt tisztséget tudhatott magáénak az MNB alapítványi- és céghálójában. 

2016-ban Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be azt a törvénymódosítási javaslatot, ami titkosította volna az MNB alapítványainak költéseit, mondván, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét” – ennek révén az alapítványok mentesültek volna az átlátható gazdálkodás és az adatszolgáltatás követelménye alól. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a tervezetet, így a törvény módosítása nem történt meg, a gyakorlatban azonban hosszú távon mégis a kormány álláspontja érvényesült.

A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg. A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016 április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből többek között kiderült: másfél év alatt több mint 3,5 milliárd forint értékben kapott megbízást az akkoriban még Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. Ezen kívül 600 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált és az Origo-t is kiadó New Wave Production Kft.-nek, 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt Sakk és póker c. könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést.

A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül közvetlenül az MNB költötte a közpénzt, mivel az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságokban az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az általuk feltételezett hűtlen kezelés úgy valósulhatott meg, hogy a jegybank vezetői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségeiket. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is keltik. Mindezért 2016-ban feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél, a feljelentést azonban az ügyészség el sem bírálta. 

2017-ben derült ki, hogy feltűnően sok jegybanki, illetve MNB-alapítványnál dolgozó került be a PTE Földtudományi Doktori Iskolájába, ahol éppen a Pallas Athéné Alapítványoknak köszönhetően 300 ezres ösztöndíjakat ítéltek meg a hallgatóknak. Az ösztöndíjasok között szerepelt többek között Vajda Zita, Matolcsy György második felesége, Palotai Dániel, az MNB akkori ügyvezető igazgatója és a PADOC felügyelőbizottsági tagja, illetve Kante Awa, a Matolcsy-közeli Nagy Róza lánya. 

Az MNB-alapítványokhoz több nagyívű ingatlanfejlesztés köthető: így például a Postapalota, és annak felújítása, amely 2018-ban az MNB tulajdonába került, vagy az Ybl Vízház épülete, ami ma már Ybl Kreatív Ház néven működik, mint kulturális központ, illetve itt üzemel Felix néven a NER-körökben is kedvelt, Matolcsy-közeli Pintér Máté érdekeltségébe tartozó étterem. Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának egy része – így az Andrássy úti, Pusztaszeri úti és Mátyás király úti ingatlan – Matolcsy-körhöz közeli magántőkealapokhoz vándorolt, így a 2018-ra felhalmozott, körülbelül 100 milliárdos ingatlanvagyon 2021 végére 4,5 milliárdra csökkent.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [313]  Oldalak:   <<  <  7 8 9 10 11 12 13 14 15 16   >  >>

Megszaporodó végrehajtások a Matolcsy-rokon központi cégénél

Alig telt el az év negyede, gyors egymásutánban két végrehajtást is elrendelt az adóhatóság a Bankonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft.-nél. Ez az a cég, amelyik Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamásnak – a cégadatbázis szerint – a kizárólagos tulajdonában áll, vállalatbirodalmának központi eleme, és amelyikhez ömlöttek a pénzek a jegybanktól és jegybanki alapítványoktól a közelmúltban.

A szürke eminenciás, aki a magyar gazdaság passzátszelét fújja

Ez egy portré Nagy Mártonról, a magyar gazdaság talán legerősebb háttéremberéről, akit még nem ismer. Akinek a pályája az utóbbi évtizedekben töretlenül ívelt felfelé a jegybankban, miközben körülötte minden megváltozott, jegybankelnökök jöttek-mentek. Míg a kirakatban Matolcsy György állt, a háttérben leginkább ő mozgatta a szálakat, az utóbbi évekre a jegybank legerősebb szakmai irányítójává vált. Sokan Matolcsy utódát látták benne, kollégái szerint ő is saját magában. Az utóbbi időben viszont fontos területeket vesztett, pozíciója gyengült. Nagy Márton tündökléséről, botlásairól és lehetséges sorsáról számos egykori és mai kollégájával, ismerőseivel beszélgettünk. Kerestük őt magát is, de nem szeretett volna nyilatkozni.

Milliárdokat kerestek egyesek a jegybankon

Számos furcsaságot rögzít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 és 2015 közötti ingatlanvásárlásaival kapcsolatban az a felügyelőbizottsági (fb-) jelentés, amely a minap került fel a legnagyobb csendben a jegybank honlapjára. A legjelentősebb megállapítások között szerepel az, hogy – hárommilliárd forintot keresve – kilencszeres áron adta el a jegybanknak a patinás belvárosi épületét az Eiffel Palace Kft. Ezzel igencsak jól jártak a projektcég mögött álló ciprusi, illetve máltai bejegyzésű offshore vállalkozások.

Ki nem találja, ki építhet 12 milliárdért Matolcsyéknak

A nem nyilvános tulajdonosi körrel rendelkező ZÁÉV Zrt. építheti meg a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem új campusának oktatási épületét 11,9 milliárd forintért. Az építést az MNB-alapítványok által létrehozott Kedo Zrt. koordinálja.

3,6 milliárd forintot költ az Úri u. 21.-re az MNB egyik alapítványa

A Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány, az MNB egyik alapítványa 3,6 milliárd forintot költ az Úri u. 21. szám alatt található régi budai városháza épületének felújítására és átalakítására.

Az EMMI 5 milliárd forintot fizetett a Pallas Athéné Egyetem PPP-szerződésének megszüntetéséért

Tavaly decemberben jelentette be Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, hogy az EMMI 12 egyetem összesen 29 milliárd forintnyi, PPP-projektből adódó kötelezettségét fizeti ki egy összegben. A Matolcsy György jegybankelnök kedvenc egyetemének, a Pallas Athéné Egyetemnek juttatott 5,3 milliárdos támogatás bőven az átlag fölött van, de önmagában is groteszk, hogy a koldus fizeti az úr hobbiját.
Találatok: [313]  Oldalak:   <<  <  7 8 9 10 11 12 13 14 15 16   >  >>