language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  253 254 255 256 257 258 259 260 261 262   >  >>

Alkotmányellenes, hogy nem rendezték a "felelőtlenség" kérdését

Alkotmányellenes mulasztás, hogy a jogalkotó nem rendezte a helyi önkormányzati képviselők "felelőtlenségének" kérdését - mondta az MTI érdeklődésére pénteken Kolláth György alkotmányjogász. A szakértő szerint ugyanis a helyi képviselőket is megilletné a független közhatalmi döntést biztosító jog és védettség.

Eddig két képviselőt hallgattak ki

A beidézett nyolcból információink szerint eddig két terézvárosi képviselőt hallgatott ki gyanúsítottként a rendőrség egy Andrássy úti bérpalota vitatott értékesítése kapcsán. Szakértők eltérően látják, hogy egyáltalán jogszerűen-e. Alkotmányjogászok vitatják, hogy lehet-e a képviselőtestület döntéséért egyénileg felelősségre vonni annak tagjait.

Könnyen elévülhet a büntethetőség

Ha a nyomozó hatóság még a feljelentő folyamatos bejelentései ellenére sem vizsgálja a feljelentésben szereplő lehetséges bűncselekmény körülményeit és emiatt a cselekmény büntethetősége elévül, sérül a jogállamiság és a jogbiztonság követelménye - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön az Országgyűlési Biztos Hivatala Szabó Máté állásfoglalásáról, amelyet egy konkrét eset kapcsán fogalmazott meg az ombudsman.

Értékesités pályáztatás nélkül

A Fidesz–KDNP politikai bosszúját gyanítja Terézváros polgármestere amiatt, hogy az előző ciklus képviselő-testületének MSZP-s és SZDSZ-es tagjait – köztük őt és több jelenleg is aktív kerületi politikust – gyanúsítottként idézte be a rendőrség ügyészségi utasításra.

Alkotmánybírósághoz fordul

Az Alkotmánybírósághoz fordul a VI. kerületi önkormányzat és kezdeményezi a Fővárosi Főügyészség kizárását az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan elidegenítése ügyében indult eljárásból - közölte Verók István (MSZP) polgármester kedden rendkívüli sajtótájékoztatón, Budapesten.

Verók: Ez politikai bosszú

Politikai nyomásra gyanakszik és az ellenzékben lévő Fidesz illetve a KDNP orvtámadásaként értékelte lapunk kérdésére Terézváros szocialista polgármestere, hogy az ügyészség utasítására a rendőrség őt és több MSZP-s illetve SZDSZ-es önkormányzati képviselőt gyanúsítottként hallgat ki egy VI. kerületi ingatlanértékesítés ügyében.

Csak szavakban lehet visszafogott a korteskedés

Akár milliárdokat, de több százmilliót szinte biztosan költenek a nagy pártok a már javában tartó és rövidesen hivatalosan is elinduló európai parlamenti választási kampányra. A pénzköltésre – akárcsak a népszavazásnál – nincs olyan jogszabályi korlát, mint a parlamenti voksolásnál. Igaz, a pártok ez utóbbit sem tartják be.
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  253 254 255 256 257 258 259 260 261 262   >  >>