K-Monitor Adatbázis

A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008-as offshore- és szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét, de a cég üzleti titokra, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatigénylést.

Egymás után nyeri el a közpénzből fizetett energetikai megbízásokat egy cégcsoport, amely a kormányzati kapcsolatairól és rendkívüli megerősödéséről ismertté vált Közgép érdekeltségei közé tartozik. Az állam már most is tízmilliárdokat költ energetikai beruházásokra, de ez minden számítás szerint csak nőni fog a jövőben.

Pörögnek az események a Mol körül. A Figyelő eddig nem ismert részleteket tudott meg az INA-ügyről és a Szurgutnyeftyegaz-féle pakett visszavételéről.

A politikai, az üzleti és a nacionalista kártyát egyaránt kijátsszák a Mol ellen Horvátországban. A vádak mögötti valóságos kérdés: többségi tulajdon híján miként szerzett irányítást a magyar multi az INA-ban?

A Lehet Más a Politika szerint a kormányoldal csak kommunikációjában ellenzi az offshore ügyleteket, a törvényhozás szintjén támogatja azt.

Az LMP bírálta, hogy az Országgyűlés Rogán Antal (Fidesz) javaslatára, kormánypárti többséggel egy olyan törvénymódosítást fogadott el, amely adómentessé teszi az adóparadicsomokban szerzett jövedelmeket.

Sajtókacsa vagy valóban igaz, hogy már Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója is a horvát hatóságok fókuszába került? A magyar és a horvát olajvállalat (INA) kapcsolatát firtató hatósági és médiaattak már egyre kellemetlenebb a Molnak, amely abban bízik, hogy a horvát belpolitikai helyzet letisztulása után csendesebb lesz a küzdelem.

A törvényes előírásoknak megfelelően döntöttek az előző ciklusban az offshore hátterű bábolnai IKR Zrt. hitelfelvételéhez szükséges állami kezességvállalásról – ezt állította Gráf József

Veres János volt pénzügyminisztert és Gráf József volt vidékfejlesztési minisztert a bábolnai IKR Zrt. államilag garantált 6,2 milliárd forintos hitelfelvételével kapcsolatban hallgatták meg.

A Jobbik szerint Rogán úgy módosítaná a személyi jövedelemadóról szóló jogszabályt, hogy az off-shore cégeken keresztül kiutalt összegeket ne kelljen feltüntetni a hazai adóbevallásban.