Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az Átlátszó által felderített eset következik. 2012-es tényfeltárásunk alapján az OLAF vizsgálatot indított, majd ajánlást tett a magyar ügyészség felé, a büntetőeljárás pedig mostanára eljutott az első fokú ítéletig. A bíróság az egyik vádlottat végrehajtandó, társát felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi vádlott a bűncselekménnyel okozott kárt, mintegy 200 millió forintot teljes egészében megtérítette.
Kedden a balmazújvárosi önkormányzat mégis megbízta azt a két vállalkozót a helyi NB II-es focicsapat irányításával, akit múlt héten még nem látott megfelelőnek az ügyvezetői teendők elvégzésére. Főként azért nem, mert – miként azt a Bors kiderítette – egy olyan kínai traktorgyár (YTO) képviseletében jártak el, amelynek magyarországi partnereinél senki nem hallott Borsy Lászlóról és Debreceni Péterről.
Cikksorozatban követtük az MVM különös informatikai beszerzésének történetét. Mostani írásunkból kiderül, hogy a belső vizsgálatok lezárultak. Az eredmények láttán az MVM alapvetően a pénz megfogására koncentrált. Zsuga János, az MVM korábbi vezérigazgatója nem lett kegyvesztett, sőt, új lehetőséget is kapott a magyar államtól, Tokióban egy japán kereskedelmi partnerirodát vezethet.
A médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.
Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.
2018 közepén, az éves beszámoló elfogadásakor robbant ki az MVM súlyos informatikai botránya. A cégcsoport, egy svájci leányvállalatán keresztül közel 5 milliárd forintért rendelt IT-rendszert egy szlovák lakótelepre bejegyzett, panamai hátterű cégtől. Egy év elteltével, az újabb beszámolókból jól kirajzolódik az ügy háttere. Az állami cég és az őt felügyelő miniszter azonban továbbra is titkolózik, és mint megtudtuk, a mai napig komoly fejfájást okoz az IT-beszerzés utózöngéinek elsimítása. Ugyan már minden egykori érintettnek távoznia kellett, de az elfolyt milliárdokat senki nem szerezte vissza.
Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
A verseny kizárásával az orosz Transzmasholding hazai leányvállalatának adja el az állam a csak öt éve visszaszerzett, nagy múltú Dunakeszi Járműjavítót - döntött az Orbán-kormány.