K-Monitor Adatbázis

Elképesztő kupleráj van a bevándorlási hivatalban, ahol több mint 300 állampapírral nem tudnak elszámolni.

Pályafutása bővelkedik meglepő húzásokban és fordulatokban. Többnyire úgy tűnt, hogy Jászai Gellért csak a végrehajtója volt a nagyívű beruházásoknak, ám az máig nem derült ki, kik állhattak ezek mögött. Egyik nagy bukása után évekig külföldön dolgozott, de ma már ő a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb irányítója.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság. Oltványi Józsefet és Pistrui Lászlót öt év, Baranyi Sándort hat év szabadságvesztésre ítélte el a Szegedi Járásbíróság első fokon. Botka László és a szegedi városvezetés kezdettől fogva igyekezett úgy beállítani, mintha nem a baloldal botránya lenne az Szeviép-ügy, nem sok sikerrel. Hiszen, ahogy korábban írtunk, mind a szegedi önkormányzattól, mind pedig a baloldali kormányok idején számos más költségvetési szervtől is kapott megbízásokat a cég. A botrányban nyakig benne volt Oláh Lajos, a Gyurcsány-párt országgyűlési képviselője, aki a 2007-ben átadott 4000 négyzetméteres Szeviép-székházat az általa felügyelt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal rögtön bérbe is vette havi ötmillió forintért.

Erre a címre jegyeztek be ugyanis három olyan céget, amelyeknek magyar leágazásai az alapítás után azonnal milliárdos bizniszekbe bonyolódtak Magyarországon.

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

Hosszú hónapok teltek el, de még mindig tart a nyomozás a fideszes Szabó Zsolt államtitkár és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének, Balogh Jánosnak az ügyében. Mindkét visszásságot munkatársaink tárták fel, a cikkek még kora tavasszal, a Magyar Nemzetben jelentek meg.

Elítélte a Buda-Cash-botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Az öt vádlottat, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként.

Börtönbe kerül a Buda-Cash igazgatósága, és a vagyonukat is elkobozzák, sőt a családtagjaikét is.

A vádhatóság nem boncolgatta, hogy az ötmilliárdért vásárolt „központi termelésmegjelenítő” rendszer valójában mennyit ér.

Egy visszavont nokiás dobozzal intézkedő ember, egy volt kabinetfőnök, és több tízszeres túlárazás - javában tart a takarítás az állami cégnél.