K-Monitor Adatbázis

Csattanós választ kapott a Narancs a múlt heti, az EMIH-pénzügyeit firtató címlapsztorijára! Nem is akárhonnan! A Köves Slomókékhoz tartozó zsido.com-on máris a neonáci, sorozatosan törvénysértő portállal cinkelik a Narancsot, nem is akárhogy.

Tiborcz István több milliárd forinttal gazdagodott, amikor pár éve eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került. A miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok alapján kiszámoltuk: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd forintot kereshetett.

Van Magyarországon nyolc olyan cég, amelyik úgynevezett virtuális erőművekkel foglalkozik. Egy közülük, az erőművásárlási terveire Exim-hitelkeretet is kapó VPP-csoport szabadalom-bitorlással vádolja a többieket, főleg a multikat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az ügy több mint egy jogi vita.

Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.

A város vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.

Több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása, amely – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára, derült ki a birtokunkba jutott dokumentumokból. Az Orbán-kormány közel 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt, vagyis nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.

Tőkét von ki Andy Vajna a belvárosi ingatlantulajdonos Bár-Co. Kft.-ből. A cég perben állt a Mahart-székházban szintén résztulajdonos Apáczai 2005 Kft.-vel, ami 2016 óta Tiborcz István és Szivek Norbert érdekeltsége. Úgy fest, velük végül sikerült megállapodni.

Öt nappal azután, hogy a kormány kiemelt beruházássá tette, élt vételi opciójával a Princess pékséget is irányító Michael Gagel cége. A WSI nettó egymilliárd forintért vette meg a BKV-tól a Puskás Ferenc Stadion metróállomás feletti ingatlant.

Fél éves késéssel, a minap tette közzé az orosz érdekeltségű Dunaferr központi cége a 2016-os mérlegét. Van miért aggódni, a könyvvizsgáló szerint például „lényeges bizonytalanság áll fenn”. Időközben a tulajdonos oligarchát letartóztatták Nizzában, ha egyáltalán ő a tulajdonos.