K-Monitor Adatbázis

Számos furcsaságot rögzít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 és 2015 közötti ingatlanvásárlásaival kapcsolatban az a felügyelőbizottsági (fb-) jelentés, amely a minap került fel a legnagyobb csendben a jegybank honlapjára. A legjelentősebb megállapítások között szerepel az, hogy – hárommilliárd forintot keresve – kilencszeres áron adta el a jegybanknak a patinás belvárosi épületét az Eiffel Palace Kft. Ezzel igencsak jól jártak a projektcég mögött álló ciprusi, illetve máltai bejegyzésű offshore vállalkozások.

Már a tulajdoni lapok is igazolják, hogy három pesti palota elveszítette közvagyon jellegét – vette észre a Válasz.hu.

Eddig sem lehetett arról beszélni, hogy szigorú felügyelet mellett zajlana a letelepedésikötvény-üzlet, hiszen a többségében offshore cégek által lebonyolított programot érdemben senki sem ellenőrzi. A kormánypártok által alkotott jogszabály eleve úgy készült, ne is lehessen jogi eszközökkel kikényszeríteni a kontrollt. Erre lényegében csak az Országgyűlés gazdasági bizottságának volna joga, de a testület egyáltalán nem akarja ellenőrizni a rendszert, s a parlament testületeként nem tartozik jogi felelősséggel senkinek. A bizottság többségét a Fidesz képviselői alkotják, a maroknyi ellenzéki tagnak esélye sincs bármilyen, a kötvényprogram átláthatóságával kapcsolatos döntés kikényszerítésére.

A milliárdos forgalmú, többezer hektáron gazdálkodó Hidasháti Mg Zrt. közvetett tulajdonosa a Búzakalász 66 Felcsút Kft. lett. A Mészáros-környéki befektetőcégként számon tartott Opimus Group Nyrt. pedig visszavásárolta a Csabatáj Zrt.-t. Az agrárcsoport a bedőlt Buda-Cash vagyonának volt a része volt.

Miközben a kormány a bevándorlás ellen teljes szigorral lép fel, a letelepedésikötvény-program esetében már sokkal megengedőbb. A kötvényforgalmazásra engedélyt kapó cégeket senki nem ellenőrzi, az általuk szolgáltatott adatok valóságtartalmát sem vizsgálják a hatóságok.

A Quaestor-brókerbotrányhoz hasonló történet nyomaira bukkantunk a letelepedési állampapírok esetében, miután a gyanú szerint 1671 külföldi úgy kaphatott letelepedési engedélyt a programon keresztül, hogy valójában nem vásároltak állampapírt.

Hiába kerül hivatalosan 300 ezer euróba a hazai letelepedési államkötvény, a kevésbé módos bevándorlók most már 125 ezer euróért is részt vehetnek a programban, vagyis magyar letelepedési engedélyhez juthatnak.

A hely ihatóságok őrizetbe vették a tavaly áprilisban kirobban offshore-botrány két főszereplőjét, a Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi iroda alapítóit, írja a Süddeustsche Zeitung.

Remek viszonyt épített ki az utóbbi években Lázár János kancelláriaminiszterrel dél-alföldi földije, Kovács Gábor bankár, akinek feleségétől jócskán túlárazott festményeket vásárolt a minap a Miniszterelnökség. Kovács egy újabb NER-túlélő: politikai kapcsolatait és vagyonát a Horn-kormány idején alapozta meg. Szülőfalujába, Kakasszékre indiai deekshaenergia-központot tervezett – hódmezővásárhelyi önkormányzati hátszéllel.

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a legújabb adóamnesztiát, hivatalos nevén az utólagos adófizetés lehetőségét megnyitó törvény szerint a magánszemélyek a korábban, legkésőbb 2016. június 30-áig megszerzett bizonyos jövedelmeiket kedvező mértékű közterheket leróva legalizálhatják. Szakértők szerint láthatóan az adóparadicsomokban megszerzett jövedelmeket vették ezzel célba.