K-Monitor Adatbázis

A Panama-iratok kiszivárogtatásával megint reflektorfénybe került az offshore cégek és trópusi adóparadicsomok világa. De mit is értünk az alatt, hogy offshore, ki csinálja és miért? Mindenki adót csal, akinek van egy offshore cége? Vagy mindenki csinálja, csak nem mindenkinek nézzük el? És mit lehetne tenni, hogy kevesebben csinálják? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni.

Kiszivárgott több millió titkos dokumentum offshore-cégekről. Ezeknek több magyar szereplője is van, például egy korábbi fideszes képviselő. Ő még képviselő korában jelent meg először egy ilyen cégben. Ezt akkor eltitkolta, most pedig előbb össze-vissza beszélt róla, majd eltűnt.

Mint tegnap egy gyors szivárogtatás-sajtóközlemény-Reuters-nyilatkozat körből kiderült, a hatodik legnagyobb, reprivatizálás előtt álló magyar bankért, az MKB-ért egészen fura társaság lehet a befutó.

Beindult az élet a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető AMX Nador House Kft-nél, amely tavaly megszerezte a budapesti egykori Postabank székházat. A társaság tulajdonost, nevet, székhelyet és ügyvezetőt is váltott; a projektcég egy jordániai üzletember, Ammar M. A. Abu Namous kezébe került – derül ki a cégbíróságon bejegyzés alatt álló változásból.

Eredetileg a VolDan Investments kapta meg az engedélyt a parlamenttől a kötvényárusításra, de egy belize-i céget is bevont az üzletbe.

Egy adóoptimalizációs művelettel már az idén rendkívüli mértékben csökkenteni lehet a költségvetés hiányát.

Habony Árpád, Habony Árpád, Habony Árpád: a letelepedési kötvényeket forgalmazó három nagy cég közül mindnek a hátterében kimutatható a miniszterelnök nagy lábon élő, de áttekinthetetlen anyagi hátterű informális tanácsadójának jelenléte. Az elmúlt évek egyik legsötétebb, az állami monopóliumot magánkezekbe átjátszó mutyijának képébe a Heti Válasznak sikerült újabb mozaikdarabkát beilleszteni, a cikk a hetilap friss számában olvasható.

Az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt kezdeményezte parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására, a házszabály szerint kötelező lesz a bizottság felállítása.

Tavaly nyáron fogadta el az Országgyűlés a növekedési adóhitelre vonatkozó szabályozást. Az adókedvezmény lényege, hogy a nyereségüket az egyik évről a másikra legalább hatszorosára növelő vállalkozásoknak nem az adott adóévben kell megfizetniük a többletnyereség utáni társasági adót, hanem azt elegendő a következő két évben, részletekben megtenniük.

A jelek szerint a kormány tiltott megoldással akarja javítani a költségvetés szándékoltan átláthatatlan helyzetét - véli Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI)vezetője.