Január végén arról tájékoztatta a közvéleményt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a GOP 3.1.2-12 „Szélessávú körzethálózati fejlesztések” elnevezésű támogatási konstrukciójában összességében mintegy 20 milliárd forint összeget nyertek el a pályázók. A pályázati keret több mint 60 százalékát öt olyan vállalkozásnak ítélték, amelyeket ugyanazon a napon, azonos székhelyen, megegyező összegű jegyzett tőkével alapítottak.
Ki a francot érdekel ma már a Hagyó-ügy? Szinte minden tárgyalási tudósítás után fölteszi valaki ezt a kérdést. Az eljárás koncepciós perként fog véget érni valamikor, valahol – akár elítélik végül a főbb vádlottakat, mint hasonló helyzetben Zuschlag Jánost, akár felmentik őket, mint Hunvald Györgyöt. Katarzis nem lesz – vagy a jog sérül, vagy az igazság, de legvalószínűbben mindkettő.
Munkacsoport jön létre a külföldre kerülő magyar pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében. A munkában részt vesz majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy sajtóbeszélgetésen magyarázta a kormány múlt héten bejelentett tervét a külföldi bankszámlák megadóztatásáról. Beszélt többek között arról, hogy teljes transzparenciát szeretnének a magyar számlákat illetően, valamint arról is, hogy titkosszolgálati információk támasztják alá azt, hogy a magyarok több pénzt utalnak ki hazájukból, mint régiós társaik.
Ma már felér egy önfeljelentéssel, ha valaki egy aktatáskányi készpénzzel beállít egy svájci bankhoz. A vagyon kimenekítésének, adóoptimalizálásnak mégis számos módja van, és 2012 nyara óta egyre több magyar érzi úgy, hogy nincs jó helyen itthon a pénze.