K-Monitor Adatbázis

Csak annyit közöltek, hogy szerintük korrekt megállapodás született.

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Alapítványi fenntartású lesz a sárospataki egyetem is, ahol Stumpf István kormánybiztos lett a kuratóriumi elnök. Az alapítványi vagyont gazdagítja az eddig állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. is, amely a borvidék legnagyobb felvásárlója, de évek óta masszívan veszteséges.

Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter AZONNAL TEREMTSEN ELŐ 400 MILLIÁRD FORINTOT A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára. Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként.

Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket.

A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.

Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot.

Egy évvel a szoros küzdelmet ígérő választások előtt a kormány tetemes közvagyont szervez ki, például alapítványokba az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben. De bárhogy is alakul, ennyi volt? A következő kormányoknak nincs többé beleszólásuk a felsőoktatásba? És mi van a most átcsoportosított több száz értékes állami ingatlannal, azokkal mostantól örökké a Fidesz káderei rendelkezhetnek? Ellenzéki politikusok nem látják teljesen reménytelennek a helyzetet.

Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER.