language

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  26 27 28 29 30 31 32 33 34 35   >  >>

Paks: Aszódi szerint lesznek nyilvános adatok

A magyar kormány mindenben szeretne megfelelni az Európai Unió elvárásainak a paksi bővítéssel kapcsolatban, ezért kérte az Európai Bizottságot, hogy minden területen vizsgálja meg a szerződést – erről Aszódi Attila kormánybiztos beszélt az ATV Start című műsorában.

Örök magyar atomtitok

Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.

Megszavazták! Titokban költik el a paksi milliárdokat

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Döntöttek: harminc évre titkosították a paksi adatokat

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát.

Áder János köztársasági elnökhöz fordulunk a paksi bővítés titkosítása miatt

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.

Szél: Orbán veje hihetetlen összegekhez jut

Elég otromba konstrukcióról van szó, a miniszterelnök veje hihetetlen összegekhez jut, ráadásul úgy, hogy az üzlettársa részt vesz a pályázatok kiírásában, mondta Szél Bernadett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Feltörnék az Orbán-kormány síri titkát

Az ellenzék és a civilek fellépése nyomán több jogi fórumon is eljárások indulnak a paksi szerződéseket 30 évre titkosító hétfői parlamenti döntés nyomán. Az ügy jó eséllyel az AB-nél köt ki, de az Európai Bizottság előtt is elbukhat a minden adatot titokká nyilvánító magyar jogszabály.

„Paksból a jelenlegi szokások szerint 500 milliárdot is el lehet lopni”

Az Együtt – A Korszakváltók Pártja szerint a parlament alaptörvény-ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna.
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  26 27 28 29 30 31 32 33 34 35   >  >>