language

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  33 34 35 36 37 38 39 40 41 42   >  >>

A MINISZTÉRIUM SEM TUDJA, MENNYIÉRT KÉSZÜLTEK A PAKSI TANULMÁNYOK

Nincs összesített adat arról, hogy eddig mennyibe kerültek a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről készített tanulmányok, ám milliárdos nagyságrendről lehet szó - erről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatta a VS.hu-t. A finanszírozást megalapozó elemzéseket amúgy sem ismerhetjük meg, mert a „tárgyalási pozíciót megalapozó szakértői vélemények közzététele hátrányos helyzetbe hozná a magyar oldalt”.

Energiaklub: vizsgálat nélkül döntöttek Paks 2-ről

Az új paksi atomerőműről szóló döntéshez nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez annak a pernek a tárgyalásán derült ki, amelyet az Energiaklub - a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével - indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért.

142 napja nem tudjuk, hogy megéri-e a paksi bővítés Magyarországnak

Sok víz lefolyt Paksnál a Dunán az orosz-magyar atomerőmű-bővítési megállapodás január 14-i aláírása óta. Azóta az orosz partner túl van egy téli olimpián és egy kisebb országnyi terület annektálásán, nálunk meg a Fidesz nyert két választást és kirúgta a Pakssal szemben ellenvéleményt megfogalmazó Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárt. Csak egy dolog van, ami változatlan: a nyilvánosság nem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható lenne, megéri-e majd az országnak az évszázad beruházása és vele az évszázad hitelfelvétele.

A Kúria szerint sem dönthet a nép a paksi bővítésről

A Kúria honlapján olvasható végzés szerint nem lehet népszavazást tartani az Együtt-PM által feltenni szándékozott kérdésről („Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"). A Népszabadság információi szerint az ellenzéki pártszövetség tovább keresi a jogi lehetőségeket arra, hogy az állampolgárok mondhassák ki a végső döntést a bővítési beruházásról.

Paks: LMP-feljelentés a kommunikációs tender miatt

Az LMP az államnak vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tesz feljelentést, mert a párt szükségtelennek tartja azt az 550 millió forintos megbízást, amelyet az I.M.G. Inter Media Group Kft. nyert el Paks II. kommunikációjára - közölte Szél Bernadett pénteken.
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  33 34 35 36 37 38 39 40 41 42   >  >>