Olcsón megszámította Garancsi István hirdetőcégének a főváros, hogy közel három évig jogszerűtlenül – hozzájárulás- és díjfizetés – nélkül használta a budapesti villanyoszlopokat. A történteket feltáró vizsgálat felelősöket sem talált az ügyben. Sőt, az oszlopok újonnan kiírandó hasznosítási pályázatát is kifejezetten a miniszterelnök barátjának vállalkozására szabják.
Tiborcz István ügyvédje, a Fidesz debreceni frakcióvezetője – az ő érdekeltségeik is százmilliós-milliárdos nagyságrendben részesültek a gazdaságfejlesztésre és innovációra kiosztható uniós pénzből. A kedvezményezettek között van egy volt SZDSZ-es államtitkár által vezetett oktatási alapítvány, s a hozzá kötődő könyvelőcég is, de a fémilliárd uniós forintból kifejlesztett felesleges vakszoftver készítője is kapott pénzt a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére.
Nagyon úgy fest, mintha direkt Paczolay Péterre, az Alkotmánybíróság volt elnökére és Magyarország egykori római nagykövetére szabták volna azt a kutatóműhelyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelynek az intézmény az Európai Unió pénzéből 80 millió forintot ítélt meg.
Paczolay Péter egykori római nagykövetet, az Alkotmánybíróság volt elnökét és Köztársasági Elnöki Hivatal volt vezetőjét az uniós Emberi Jogok Bíróságába javasolta nemrég a magyar kormány, be is tették gond nélkül. Ami önmagában érdekes volt, elvégre a pozíciót nyílt pályázaton pályáztatni kellett volna, de nálunk inkább csak jelölt a kormány.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter rengeteg programot támogatott milliókkal az elmúlt években a miniszteri keretéből, az elszámolással azonban gondjai akadnak.
Hiába kéri hónapok óta Harangozó Tamás MSZP-s képviselő több program dokumentációját, azok – saját bevallásuk szerint – nincsenek meg a minisztériumban.
A szocialista képviselő olyan, milliókkal támogatott programokra kérdezett rá, mint például „a vidéki retorikai képességek fejlesztése”, a magyar kézműves stratégia vagy a „mintapéldák elemzése a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére vonatkozóan”.
A több mint ezerből találomra 11 programot választottak ki, közülük csak egyetlen egynek a dokumentációja van meg a minisztériumban. A többi, ha létezik, a háttérintézményeknél lehet, ám nem árulják el, melyiknél.
Az adatok megismeréséért per indult a Fővárosi Törvényszéken.
„A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az Új Kezdet elnöke – aki pártjával együttműködést készül kötni az LMP-vel – úgy véli, hogy voltak már az országban csúnya és súlyos történelmi idők, a léc most is rezeg, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti.
Hiába ért véget lassan öt hónapja az 56-os emlékév, Schmidt Mária alapítványa továbbra sem hajlandó elszámolni a kormánytól kapott több mint 15 milliárd forinttal.
Szakmai indokokkal magyarázza a kormány a bírói pályázatok elbírálási szabályainak átírását, de az indoklás mögül kilóg a politikai lóláb.
Masszázsra és léleksimogató beszélgetésekre költötte Gávavencsellő a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat – tudta meg a Célpont. A Komplex Telepprogram célja a szegregáció felszámolása lett volna, ennek érdekében olyan szolgáltató központokat hoztak létre, amelyekben a hátrányos helyzetűeknek biztosítanak mosási, tisztálkodási és főzési lehetőséget, de ez sem valósult meg.
