K-Monitor Adatbázis

Miközben más országok vezetői a járványra való tekintettel lemondanak fizetésük egy bizonyos hányadáról, Magyarországon emelt fizetések érkeztek a honatyák és -anyák számláira.

Egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását. Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult.

Az országot vezetők vagyona így valami egészen brutális mértékben, 637(!!!) százalékkal gyarapodott, amit csak még súlyosabbá tesz az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint ugyanezen idő alatt a háztartások vagyona mindössze 159 százalékkal növekedett. Míg 2010-ben 522 millió forintjuk volt kötvényekben, részvényekben, állampapírokban vagy épp életbiztosítás formájában, tavaly ez az állomány már meghaladta a 2 milliárd forintot. A növekedés mértéke 290 százalékos. Takarékbetétben a korábbi 145 millió után 986 millió forint pihent tavaly év végén

Az egyik ilyen a Big Data Analytics Kft, amelyben nem is kell sokat keresni Dessewfyt: a 2005-ös alapítás óta ő a tulajdonos-ügyvezető, a cég korábbi neve pedig mindenkinek ismerős lesz: Demos Magyarország. Igen, az a Demos, amely Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a baloldal egyfajta think tankjeként, az akkor még MSZP-s volt kormányfő ideológiai támaszaként működött. A cég 2019 márciusa és júniusa között – vagyis nagyjából az EP-választási kampány idején – négy hónapra 32,9 millió, tehát havi közel nyolcmillió forintért szerződött a képviselőcsoporttal.

Akár húszszorosára emelt pénzbeli szankció, háromtól huszonnégy napra történő kitiltás a parlamentből, szavazati jog megvonása – mindez benne van a sajtó által Lex Hadházyra keresztelt törvényjavaslatban. Az Országgyűlésről szóló törvény fegyelmi szabályainak szigorítását ugyan a fideszes többség már a tavaly év végi, „rabszolgatörvényes” ellenzéki obstrukció után belengette, de a benyújtás időzítése és főként a javaslatok szigora alighanem tényleg Hadházy Ákos képviselő legutóbbi akciójára reagált. A változás brutálisnak tűnik, de tényleg az-e? Mi az európai gyakorlat? Mit mondott a parlamenti fegyelmi jogról korábban az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága? Ezt tekintjük át, amennyire lehet, röviden.

A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint.

Működésének legnagyobb árbevételét sikerült elkönyvelnie a Rogán Antal helikoptereztetéséről is ismerté vált társaságnak tavaly. Köszönhetően ez főként egy zsíros közbeszerzésnek. A miniszterelnök kabinetfőnöke mellett a házelnököt, Kövér Lászlót és delegációját is Rómába utaztató társaság a 2017-es 915 millió forint után tavaly annak több mint dupláját, 2,2 milliárdot könyvelhetett el árbevételként. A kadarkúti Fly-Coop Kft. még 2017 decemberében nyerte el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét. A megállapodás részletei azonban csak 2018 áprilisában kerültek nyilvánosságra. Eszerint az Országos Vérellátó Szolgálattal kötöttek szerződést, melynek értelmében készenléti díjként havi 25 millió forintot, vagyis évi 300 milliót kap a társaság akkor is, ha egyetlen alkalommal sem szükséges felszállnia a gépeknek a kadarkúti repülőtérről.

Kevés vállalkozás mondhat magáénak akkora szerencsét, mint Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft., amelyet egy nappal a bejegyzése után talált meg az MSZP egy 35 milliós megbízással. Annyira mondjuk nem kellett keresnie: az ügyvezetője régi MSZP-s háttérember, a tulajdonosa pedig a szocialisták egyik alapítványa.

A parlament fideszes javaslatra tavaly fogadta el azt a törvényt, amely alapján a képviselők fizetését a nemzetgazdasági átlagkeresethez igazították. Egy átlagos országgyűlési képviselő ennek a háromszorosát kapja meg alapilletményként, és mivel idén 30 ezer forinttal nőtt a nemzetgazdasági átlagkereset, így külön nem is kellett szavazni az emelésről, hiszen automatikusan nőttek a képviselői tiszteletdíjak is.

A parlamenti képviselők átlagot többszörösen is meghaladó fizetésük mellé többféle nagy összegű juttatásban is részesülhetnek. Ezeket vettük most górcső alá.