Az Állami Számvevőszék számos nyilatkozatot bocsátott ki az elmúlt időszakban, amelyekben tételesen cáfolják meg Vona és Volner azon, az utóbbi hetekben rendszeressé vált hazugságait, miszerint az ÁSZ nem jogszerűen járt el a párt gazdálkodásának vizsgálata ügyében, és csak a Fidesz megbízását teljesíti.
Az Európai Unió csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordul Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, mert kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc cége, az uniós megbízást is elnyerő Altus 80 millió forintot adott Czeglédy Csabának, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van.
Már nincs hatályban az a szakasz az egyesülési törvényben, ami konkrétan utalt arra, hogy az ügyészség törvényességi ellenőrzési hatáskörében bírósághoz fordulhat egy párt működésével kapcsolatban. Egy erre való utalás azonban benne maradt a párttörvényben, és így az Állami Számvevőszék szerdán mégis az ügyészséghez fordult.
Az Állami Számvevőszék a héten feljelentette az ügyészségnél a Jobbikot, mondván, a párt akadályozza a gazdálkodásának ellenőrzését. A Jobbik a Simicska-cégekkel plakáthelyekre kötött szerződések miatt kerülhet bajba. Az ÁSZ ugyanis éppen szokásos, kétévente előírt ellenőrzését végezte a Jobbiknál, a 2015-16-os évet vizsgálták, amikor kaptak egy bejelentést a plakátszerződésekről, és addigi gyakorlátával szakítva a folyó évre is kiváncsi lett. De annyira, hogy még a szokásos ötnapos határidőt sem adták meg a pártnak, másnap megjelentek a Jobbik irodájában, és a szerződésekre lettek volna kiváncsiak. Miután nem kapták meg, a vizsgálatot azonnal lezárták, és értesítették az ügyészséget. Aznap pedig, amikor az ügyészség bejelentette, hogy nyomozást indít a párt ellen, kijött egy kormányrendelet, ami a törvénysértő pártok szankcionálásáról szól.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) beadványa alapján nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével összefüggésben – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Hatvan napon belül eldől, vádat emel-e az ügyészség Kovács Béla jobbikos uniós képviselő ellen, ám a legújabb információk alapján az igencsak zavaros ügy felgöngyölítésére aligha van esély.
Történetek a magyarországi orosz befolyásról, I. rész: titkosszolgálatok - A kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla történetén keresztül lehet a legpontosabban bemutatni a magyarországi orosz befolyás bonyolult természetét. Összefoglaltuk az előzményeket. Ismét megszólalt Katrein Ferenc volt kémelhárító, műveleti igazgató, aki szerint Kovács a kémkedés hierarchiájában egy magasabb szintet foglalhatott el.
Kiderítettük, Kovács hiába állítja, hogy orosz kereskedelmi cégekhez volt köze a ’90-es években, orosz adatbázisokban ennek nincs nyoma. Így azt sem tudni, honnan származik a pénz, amit a Jobbiknak adott.
De mást is támogatott anyagilag: Győrkös István családját. A GRU hírszerzőivel gyakorlatozó idős neonáci felesége Kovácsék otthonában végzett házimunkát. A Kovács elleni nyomozást azonban politikai szintről leállították, az Alkotmányvédelmi Hivatal befejezetlenül zárta le az ügyet. Emiatt nem volt tettenérés sem, Kovács pedig megúszhatja a börtönt. Nem igaz viszont, hogy a magyar elhárítás ölbe tett kézzel ülne. Nem hivatalosan, de 2013 és 2015 között „csendesen” mégiscsak kitiltottak hazánkból orosz diplomatákat.
Hirtelen elkezdte szorongatni az Állami Számvevőszék a Jobbikot egy olyan ügy miatt, ami a Fidesznél is felmerült, de ott nem vizsgálja. Az ÁSZ eközben azt vágja a Jobbik fejéhez, hogy nem működik velük együtt. A Jobbik ezt tagadja, de furcsállja az ellenőrző szervezet eljárását.
Az ügyészséghez fordult az Állami Számvevőszék (ÁSZ), mivel a Jobbik – többszöri megkeresésük ellenére – nem tett eleget az ÁSZ-ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének, ezzel pedig akadályozta a vizsgálatot. Az ÁSZ a 2017. július 10-én nyilvánosságra hozott, második félévi ellenőrzési terve alapján augusztus 10-én kezdte meg a Jobbik gazdálkodásának ellenőrzését.
A kormányhivatal megnevezte Nagy Ajtony Csabát, aki az Index igazgatótanácsának is tagja.
