K-Monitor Adatbázis

Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek. Mi pereltünk, a K-Monitor pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, és ez utóbbi felszólítására (minket megelőzve) megkapták az állami cégtől a kitakaratlan iratokat. A papírokat megosztották velünk, mutatjuk a tartalmukat.

A tavalyi ülések költségeihez képest még "olcsón" megúszták.

Vácon akad bőven szervezet, amik szívesen jelentkeznek be állami pénzekből megvalósítható jótékonysági akciók megszervezésére. A térségben jelen van a Dunakanyari Védegylet Alapítvány, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól 15 millió forintnyi támogatást kapott 2020-ban a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program keretében. A Dunakanyari Védegylet Alapítványt 2017-ben az erős KDNP pártkötődéssel bíró Szabadságvédő Alapítvány hozta létre, melynek akkori kuratóriumi elnöke, a karrierjét Rétvári Bencével együtt az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetségében (IKSZ) kezdő Pálfalvi Milán volt. De érdemes megemlíteni a Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátorát is, Bajor Gergő Pétert, aki a KDNP frakciójának a parlamenti titkára. Utóbbit 2017-ben jegyezték be, jelenleg pedig a zebegényi János-hegy utca 12. szám alatt található. De nem ez az egyedüli alapítvány, amit erre a címre jegyeztek be. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány által 2018-ban 150 ezer Ft alapítói vagyonnal létrehozott Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak is itt található a székhelye.

Nemsokára újra választ az ország, ám a 2018-as országgyűlési választás idején kiosztott bírságoknak továbbra is csak a töredékét sikerült beszednie az államnak. A pénzbüntetések 78 százalékát mindössze három párt kapta, ám egyetlen forintot sem fizettek be belőle.

Fuzik Zsolt vádalku keretében tett gyanúsítotti vallomásában azt állítja, hogy Baja Ferencen, az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak a kuratóriumi elnökén keresztül lépett kapcsolatba Molnár Zsolttal – derül ki az atv.hu birtokába jutott vallomásból. Fuzik azt is állítja, Baja Ferenc maga is kért tőle 30 millió forintot. Baja Ferenc az atv.hu-nak kategorikusan cáfolta állítólagos érintettségét. Mint mondta: sem egyetlen forintot, se más kedvezményt nem fogadott el, nem kért és nem kapott Fuziktól, viszont arra büszke, hogy a Fuzik Zsolt nevével fémjelzett cég tevékenységét mindig bírálta, bírálja és bírálni is fogja.

Egymást érik a köztereken a Fidesz kormányzati-politikai hirdetései, és nem csak a kampányban: ez is az elmúlt három Orbán-ciklus tanulsága. Az állandósult ellenzék- és Brüsszel-ellenes háborúban az állam szervezetei és vállalatai váltak a legnagyobb hirdetővé. Ez korábban nem volt így, az első Orbán-kormány húsz évvel ezelőtti leváltásakor még csak a harmadik helyig küzdötték föl magukat a központi költségvetés szervei. A szocialista–liberális kormányoknak módjukban sem állt piacot torzítani, nyakukon a Fidesz hideg leheletével.

Csak formális a jelentősége az 50 napos kampányidőszaknak a Transparency International szerint. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Híradónak: a kormány és az ellenzék valójában már hosszú ideje kampányol. Szerinte a hivatalos kampányidőszaknak legfeljebb a kampánypénzekkel való elszámolás miatt van jelentősége. Szombat óta országszerte több ezer új kampányplakát jelent meg.

Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült.

Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano. A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be.

Mint ismert, Gődény György a 2018-as választáson is elindult a Közös Nevező Párt listavezetőjeként. A választáson sikertelenül szereplő párt nem fizette vissza kampányra kapott 153 millió forintos állami támogatást, ami miatt költségvetési csalás gyanújával folyik nyomozás ellene. A Partizán oknyomozása szerint a Közös Nevező Párt együttműködött egy az állami támogatás lenyúlására szakosodott kamupártokat működtető hálózattal. Ezt a hálózatot a Partizán szerint a 2009-es, képviselői költségtérítéses népszavazást megszervező Seres Mária és férje, Stekler Ottó politikai kalandor tarthatja össze; az utóbbi szintén jelen volt Gődény péntek esti tünetésén.