K-Monitor Adatbázis

Prisztás József volt az első áldozata a magyar maffiaháborúnak, amely 1996-ban indult és nagyjából öt éven át tartott, és amelyet emberölések, gyilkossági kísérletek és robbantások kísértek. A rendőrök az ügyek nagy részét nem tudták felderíteni, a felelősök, a megbízók és a végrehajtók elszámoltatása elmaradt. Huszonhat ügyből másfél évtized után talán ötöt zárhat le bírósági ítélet.

A televíziós újságíró Juszt László, illetve Fekete Gy. Attila, a Népszabadság bűnügyi szakírója az a két újságíró, akik szerepelnek a Portik-perben tanúskodó Radnai László vallomásában.

Kocsis Máté kezdeményezi, hogy Szilvásy György volt titokminisztert, valamint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egykori miniszterelnököket is hallgassa meg a Portik-Labort találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság. A bizottság zárt üléseken vizsgálja az ügyet, szeptember végére lehet meg a jelentés.

Kocsis Máté kezdeményezi, hogy Szilvásy György volt titokminisztert, valamint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egykori miniszterelnököket is hallgassa meg a Portik-Labort találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja erről az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülése után tartott sajtótájékoztatóján beszélt.

Csak az egyik Portik Tamással történt találkozójáról számolt be felettesének Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Szilvásy György volt titokminiszter szerint nem követett el szakmai hibát, amikor az úgynevezett Portik-művelet keretében kapcsolatba lépett az olajbűnözőként ismert alvilági figurával.

A szúrópróbaszerű ellenőrzés alapján megegyezik a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóit rögzítő hangfelvétel a megbeszélésekről szóló leiratok tartalmával – nyilatkozta Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke szerdán az MTI-nek.

A Portik–Laborc találkozó természetesen úgy kínos, ahogy van. De – eddig legalábbis – egy dolgot biztosan nem lehet vele alátámasztani: azt, hogy Laborc ellenzéki politikusokról szóló adatgyűjtésre szervezte volna be Portikot.

Pénzszerzés diktálhatta annak a videónak az elkészítését 2007-ben, amelyben Debrecen polgármesterére, Kósa Lajosra nézve terhelő dolgok hangoznak el. A rendőrség egyébként 2010-ben nem tudta megállapítani, hogy a Portik-videóként emlegetett anyag kinek a kényszerítésére készült, ezért a felvétel készítésének körülményeit vizsgáló nyomozást 2011-ben felfüggesztették. Úgy tudjuk, idén februárban a Laborc–Portik találkozók miatt az ügyet újra elővették, de a felvételen szereplő Rónai Attila nem tudott új információval szolgálni. Úgy tudjuk, a nyomozás során Rónai ragaszkodott ahhoz, hogy 2007-ben készült a felvétel.

Nem vagy csak részben derülhet ki, hogy használhatta-e Portik Tamás azt a telefonszámot, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal biztosított neki, amikor a bűnöző kapcsolatba lépett Laborc Sándor főigazgatóval – értesült a Magyar Nemzet.

Gyorsabbak voltak a Facebooknál, több ezer magyar domaint gyűjtöttek össze, a Parlamentbe is becsempészték tízezer forintos magazinjukat. A Generál Média cégcsoport egy hódmezővásárhelyi garázscégből lett a magyar internetes piac meghatározó szereplője. Az övék az a pesti lakás, ahol Portik Tamás állítólag politikai lejárató videót készített, az egyik tulajdonost pedig a múlt héten fogták el a rendőrök, és csalás miatt nyomoznak ellene.