K-Monitor Adatbázis

A helyiek számára kedvező fordulatot vett és a jelek szerint a végéhez közeledik az uniós támogatással épült hajdúhadházi sportcentrum botránya. A Zoom.hu is megírta, hogy a közfelháborodást az váltotta ki: a Hajdú-Bihar megyei városban átadott, a helyiek által kezdetben ingyen használható kültéri sportközpont látogatásáért egyszer csak elkezdett belépődíjat szedni az üzemeltető önkormányzati cég, és az ide tartozó játszótérre is csak akkor mehettek be a helyiek ingyen, ha előzetesen – nehézkesnek tűnő feltételekkel – regisztráltak.

Amióta a nyereséges cégek adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába, elképesztő mennyiségű közpénz jutott a magyar labdarúgásnak. Sőt, rossz nyelvek szerint magát a társaságiadó-kedvezményt is azért találták ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc sportága visszanyerhesse régi dicsőségét. A foci négy másik sportággal együtt 2011-ben került be a látványsportágak közé, és a taónak, illetve a kormány stadionfejlesztési programjának köszönhetően olyan helyzetbe került, mint eddigi története során talán még sosem.

Minden jel szerint a szegedi labdarúgásba is betette a lábát a politika: annak ellenére állami milliárdokkal tömik ki a két klubot, hogy a Szeged 2011 FC jelenleg a kiesés ellen küzd az NB II-ben, a korábbi Tisza Volán utódja, a SZEOL SC pedig éppen tavaly bukott le a harmadosztályba. Előbbinek a csapat nevében is szereplő év óta a katolikus szeged–csanádi egyházmegye a tulajdonosa, élén a miniszterelnök barátjaként ismert Kiss-Rigó László megyés püspökkel, utóbbi klubot tavaly ősszel adta át addigi tulajdonosa Orbán Viktor rejtélyes tanácsadójának, Habony Árpádnak és üzleti körének. Hab a tortán, hogy a Szeged 2011 FC 9,4 milliárd forintért épülő vadonatúj stadionjának kivitelezője a Market Építő Zrt. lett – egy októberi közbeszerzési k6özlemény szerint –, amelynek nem más a tulajdonosa, mint a kormányfő barátja, Garancsi István.

Tiborcz István korábbi cégével kapcsolatban mindenki az OLAF-vizsgálat által érintett közvilágítási ügyekkel foglalkozik jelenleg, de 2010 óta az Elios Innovatív Zrt. 2010 a felpörgetett stadionberuházásokból is nagyot szakított.

Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?

Ebben az évben kap új otthont a Diósgyőr (az átadás tervezett időpontja február 2. volt, amit nem sikerült tartani), a Videoton és a Vasas. Utóbbi két klub esetében nyáron kell elkészülni az ütemezés szerint, tehát ezek a csapatok csak a 2018/19-es szezonban játszhatják ismét saját stadionjaikban a hazai mérkőzéseiket. A másodosztályban a Cegléd, a Kisvárda és a Budaörs avathat új létesítményt, összesen 5 milliárd forintért.

Akár az enyészeté is lehet a stadionfejlesztési program egyik első projektjébe még 2012-ben bekerülő szigetszentmiklósi aréna, amelyet mintegy 3,5 milliárd forintból építettek volna fel, és nemcsak modern formavilágú, hanem környezettudatos is lett volna. Lehangoló látvány fogadott minket, amikor a Budapesthez közeli városban jártunk: kiderült, hogy a kivitelező épp a múlt héten vitte el utolsó daruját a területről. A műfüves pálya és a parkoló elkészült, ám a többi munkát félbehagyták, vagy el sem kezdték. Még láthatók az ingatlan területén az otthagyott építési anyagok, ugyanakkor a bámészkodókat biztonsági őr szólítja fel a távozásra. Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ) is az üggyel kapcsolatban, ám lapzártánkig nem érkezett meg a válasz.

A közzétett dokumentumok szerint 2016-ban egy forintot se adott a zöld-fehér egyesületnek az állami lottótársaság. Legutóbb 2015-ben adtak pénzt a vízilabda és a jégkorong csapatot irányító társaságoknak.

Egy kormányhatározat apró módosításából derül ki, hogy Dunakeszi helyett Gödön épül szabadtéri műugrótorony és -medence.