K-Monitor Adatbázis

Natura 2000-es terület szomszédságában építhet egy igen nagyméretű parkolót Kisvárda, hogy a közelben készülő stadion, csúszdapark és filmpark látogatóit kiszolgálják.

A tao-támogatások rendszere, vagyis az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részéből sportcsapatokat vagy kulturális egyesületeket is támogathatnak, a kormány egyik leginkább féltve őrzött titka. A kormány már többször akart törvényt módosítani, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat arról, melyik cég melyik focicsapatot mennyi közpénzzel támogatta, vehemensen harcolt az ellen az értelmezés ellen, hogy a tao-támogatás közpénznek minősül, így pedig az ezzel kapcsolatos adatok közérdekűek, sőt, egyes minisztériumok inkább bűncselekményeket követnek el, mintsem hogy eleget tegyenek a jogerős bírói döntésnek, és kiadják a tao-program adatait.Nem is teljesen csoda, hogy a kormány szeretné titokban tartani ezt a rendszert – máskülönben ugyanis olyan történetek kerülnének nyilvánosságra, mint amiről ez a cikk is szól. Olyan dokumentumokhoz jutottunk hozzá, amelyekből kiderül: A KORMÁNY EGYIK KEDVENC PR-ÜGYNÖKSÉGE A TULAJDONOS APÓSÁNAK FIZETI AZ ADÓJA EGY RÉSZÉT AZ ÁLLAMKASSZA HELYETT.

Kétszázötvenmillió forintos uniós támogatást nyert el karácsony előtt Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó Békés megyei alapítványa, amelynek kuratóriumában ott ül Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bizalmasa – tudta meg a Magyar Nemzet. Növényi és Simonka barátsága régi és közismert: az olimpikon 2014-ben verset is írt a politikus dicsőítésére. Ám – a jelek szerint – kapcsolatuk még inkább elmélyült, ugyanis a sportoló által 2014-ben alapított Növényi Norbert Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumában feltűnt Baráth Richárd, aki Simonka jobbkeze. Asszisztensi, illetve sofőri feladatai mellett Baráth társtulajdonos, valamint tisztségviselő több, Simonka érdekeltségébe tartozó cégben. Így nem véletlen, hogy Növényi alapítványának székhelye ugyanarra a Békés megyei Csanádapácán lévő címre van bejelentve, mint amit Baráth saját lakcímeként adott meg a hivatalos cégjegyzékben.

A felcsúti polgármester azt írja: „a sportért felelős miniszter”, azaz Balog Zoltán hivatalból elrendelt egy utóellenőrzést, amely külön a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt vizsgálja „figyelemmel arra, hogy a támogatás felhasználásának jogcíme vonatkozásában a finanszírozási források tekintetében adódhat átfedés”.

A nagypolitika a Tisza-parti városban is beszállt a labdarúgásba. Az egyik helyi klub, a SZEOL SC a harmadosztályban küzd a feljutásért, a másik, a Szeged 2011 a második vonalban a kiesés elkerüléséért. Az Orbán Viktort lelkesen támogató Kiss-Rigó László püspöknek a kormányfő barátja, Garancsi István cége építi a nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas stadiont. A rivális csapatnál megjelent a miniszterelnöki tanácsadó Habony Árpád baráti köre: a helyi vállalkozó, aki átadta Habony-közelbe a SZEOL-t, korábban csöndben megvált a szegedi közintézményeknek ételt szállító, milliárdos forgalmú cégétől is.

A legszigorúbb ellenőrzés mellett élhetnek a társaságiadó-kedvezmény lehetőségeivel a labdarúgóklubok, amelyek 2011 óta 163 milliárd forint támogatáshoz jutottak hozzá, emellett a szövetség 66 milliárd forintot fordított saját programján keresztül a sportág fejlesztésére. Csak a pályázatok 52 százaléka kapott pozitív elbírálást, miközben a feltárt szabálytalanságok aránya 4,3 százalék.

Tavaly május végén a Magyar Birkózószövetség elnöke több sajtótájékoztatón is arról számolt be, hogy rövidesen elkezdik építeni Csepelen a sportág első akadémiáját, amely a kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kozma István nevét viseli majd. A csarnok tervei és a szükséges engedélyek már akkor megvoltak Németh Szilárd állítása szerint, és abban reménykedett, hogy június–júliusban kiírhatják a közbeszerzési eljárást is. A terület használatáért 35 millió forint plusz áfát fizettek a csepeli önkormányzatnak, holott a kiszemelt ingatlan becsült értéke 134,3 millió forint – ezek szerint Csepel is hozzájárul 100 millióval az akadémiához. A teljes beruházás 4–4,5 milliárdba kerülhet, és az állam az első ütem költségét (2,4 milliárd forint) át is utalta a rezsibiztos által alapított, annak lakására bejegyzett alapítványnak. Mivel Németh Szilárd szerint az alapítványt a gyorsabb ügyintézés miatt jegyezték be az állandó lakcímére, joggal vetődhetett fel a kérdés, vajon hol tart az akadémia építése, mennyit költöttek el a nem csekély közpénzből.

Egyre inkább a 2018-as országgyűlési választás kampányának egyik fő témájává válik az Orbán-kormány stadionfejlesztési programja. Amíg a kabinet kitart a beruházások mellett, az ellenzék véleménye egyöntetű: befejezni, a forrásokat máshová csoportosítani. Muszbek Mihály szerint ugyanolyan elfogult a kormányváltásra készülő pártok véleménye a stadionfejlesztésekről, mint a hatalmon lévők ágálása a menekültkérdésben. – Tudomásul kell venni, hogy a kormány ezt a kérdést erőből, a nemzetközi trendeket figyelmen kívül hagyva hajtja végre, de ennek tudatában is kijelenthető, hogy demagógia a már meglévő és épülő stadionokat a kórházi ágyakkal és a lélegeztetőgépek számával összevetni – közölte a sportközgazdász.

Több stadion is épül jelenleg Magyarországon, néhány helyen hamarosan át is adják majd az arénákat, csak az a gond, hogy senki sem akarja azokat üzemeltetni.

Hosszas huzavona után a Kúria is arra kötelezte a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki az összes dokumentumot, amellyel igazolja, hogy mire költötték a klubhoz befolyó tao-pénzeket.A Kúria november közepén hozott ítélete azt jelentette, hogy nincs tovább, a Mészáros Lőrinc által vezetett akadémiának nyilvánosságra kell hoznia azt, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a közötti időszakban beérkezett tao-forrásokat mire és hogyan költötték el. Azzal, hogy ezt nem tették meg, vállalták, hogy törvényt sértenek, amely annak fényében, hogy az ország miniszterelnöke aktív szerepet vállal az akadémia életében – olykor mintha a sajátjának is érezné –, különösen furcsa.