K-Monitor Adatbázis

A Balkaninsight.com értesülései szerint újabb megbízásokat nyertek el azok a cégek, amelyek már korábban is taroltak a közbeszerzéseken, ha közvilágításról volt szó. A szálak Magyarországra, az Eliosig vezetnek.

Szerbiában most korszerűsítik az utcai világítást. A pályázatokon egy jól ismert magyar név bukkant fel. Eddig 15 tendert bíráltak el és 12-n az Elios-hoz köthető cégek is nyertek. A módszer ugyanaz, mint amit Magyarországon az EU szabálytalannak talált.

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány támogatja a Vajdasági Birkózó Akadémia létrehozását Magyarkanizsán. Ehhez 937 millió forintos támogatást nyújt, az idei büdzséből 197 millió, a 2020-asból pedig a maradék 740 milliót fizetnék majd ki. Az ügy pikantériája, hogy ezzel az épp csak a parlament elé került, még el nem fogadott költségvetéshez kell hozzányúlni - vagyis két nap után módosítják a jövő évi költségvetést, abban ugyanis ez a tétel nem szerepelt.

Magyarkanizsán 963 millió forintért létesít birkózóakadémiát a kormány. A pénzt az ötmilliárdos, magyarországi sportlétesítményekre szánt keretből vonja el. 937 millió forinttal támogatja a magyar kormány a Vajdasági Birkózó Akadémia Magyarkanizsán történő megvalósítását egy szerda este megjelent határozat szerint. Ez csaknem a fele annak az összegnek, amelyet a tavalyi budapesti birkózó-világbajnokságra költöttek.

Adócsalás miatt két és fél évre ítélték a leggazdagabb szerbet.

Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.

Miközben óriási támogatások mennek a határon túlra, Kárpátaljáról és Vajdaságból mégis exodus van - hangzott el az Eötvös Csoport havi vitáján, mely most a magyar nemzetpolitikáról szólt. Az Orbán-kormány úgy próbálja virtuálisan egyesíteni a nemzetet, hogy közben Erdélyben, a Vajdaságban is Fidesz-klientúrát épít. A határon túli magyarok egyre szorosabban kapcsolódnak Budapesthez, de közben helyben egyre inkább marginalizálódnak.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.