Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.
Több mint 5 milliárd forint uniós fejlesztési forrástól eshet el Békés megye, mely összegre egy a magyar–román határon átnyúló programban számított. A romániai partner szerint szabálytalan volt a Simonka György volt fideszes képviselő alapította szervezet kizárása a kedvezményezetti körből.
Az elmúlt években sok százmilliós állami támogatások áramlottak a Dunakanyar turisztikai fejlesztésére. A befektetők között felbukkantak cégek, amelyek Száraz István és alapítványok, amelyek Rétvári Bence vonzáskörzetébe tartoznak. Meg persze helyi erős emberek. Ám a gazdasági válság most homokot szórt a gépezetbe.
Bizonyítottság hiányában hétévnyi nyomozás után ért véget az eljárás a Híd a munka világába program ügyben.
A „megváltozott gazdasági körülmények miatt” már nem akar erdőt telepíteni Bicske környékén, ezért „nem fogja felhasználni ezeket a forrásokat”, mondta Tiborcz István kommunikációs munkatársa a Le Monde lapnak arról, hogy pár nappal ezelőtt kiderült, a miniszterelnök veje 156 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az erdősítésre.
A nagy fellépő, a BMW gyára még sehol Debrecenben, de az „előzenekarai”, jobbára NER-es cégek (köztük a Market, a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és mások) - már jól muzsikálnak. Bekötő utakat, vasútvonalat és más alap infrastruktúrát építettek és építenek most is. Ezt egészíti ki a humán infrastruktúra is, amit munkásszállók testesítenek meg, s ebben sem volt megállás.
Pár napja lesietett a közeli Hajdúnánásra a száguldó külügyi és külgazdasági miniszter is, hogy átvághassa a nemzeti szalagot egy valóban élhetőnek tűnő, műszakilag korszerű dolgozói szálláshelyen. Szimbolikusan pénzt is vitt, hiszen a kifejezetten a német autógyárnak kellő munkaerő számára épült létesítmény 300 millió forintos költségvetéséből 250 milliót közforrásból kapott az önkormányzat.
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
Bőven az előírt határidő után, de végre közzétették a Nakama & Partners Kft. tavalyi beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy bár nyereséget nem hozott a reklámügynökség, azért nem panaszkodhat a két Fidesz-közeli üzletasszony.
Harmadfokon a Kúria is úgy döntött, ki kell adja a Kisfaludy 2030 Zrt-nek, hogy mi alapján adott 20 milliárdos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására. Miközben a pénzek jöttek, az ország leggazdagabb gázszerelője épp kirúgta munkatársai felét a szállodacsoporttól.
A döntés alapján várhatóan februárban lehet majd megismerni a cégcsoport támogatásának feltételeit.
