A kétezres évek egyik legbrutálisabb, állami segítséggel végrehajtott adócsalási ügyének megismételt, elsőfokú perére tett pontot hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Az Eclipse-ügyként elhíresült, egyébként titokban folyt eljárás tele van titkosszolgálati szálakkal, robbantásokkal, vesztegetéssel és milliárdos adócsalással.
Ez a protokoll teljesen másként működik, mint ahogy a média beállítja: bár a törvény szerint valóban vannak olyan épületek, objektumok, amelyek védelmében Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), a Belügyminisztériumnak (BM), vagy a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) is van feladata, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy naponta vagy hetente odamegy valaki mondjuk az AH-tól ellenőrizni - vázolta lapunknak Tarjányi Péter, miután arról kérdeztük, hogyan lehetett bepoloskázni a közmédia vezetőinek irodáit, ha az említett szervezetek látják el az épület védelmét.
Rossz rendőrségi elgondolás alapján, valódi bizonyítékok nélkül, koncepciós módon zajlott a nyomozás a „fideszes kémügyben”, állítja Maxin Norbert, akit az USA, az IMF, illetve a Svájci Alap javára történt kémkedéssel gyanúsítanak a hatóságok, és jelenleg házi őrizetben, GPS-nyomkövetővel a bokáján várja sorsának alakulását. A férfi az Átlátszónak adott először interjút, miután több mint féléves fogvatartás után kiengedték az előzetesből. Azt mondja, politikailag a Fidesz felé volt elköteleződve, ezért érthető hogy a kormányzat hallgatásba burkolózik az ügyben, ugyanakkor Magyarország nemzetközi megítélésének rengeteget árthat, ha nyugati szövetségeseit kémkedéssel vádolja.
Továbbra sem tudjuk, ki és miért hallgatta le a közmédia vezetőit. Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában és két másik vezető szobáiban találtak lehallgató-berendezéseket tavasszal. A rendőrség Enyedi Csaba kabinetvezetőt és Vas Imre üzemeltetési igazgatót gyanúsította, de túl kishalak ők ahhoz, hogy ilyesmit megpróbáljanak. Nem biztos, hogy a jelenlegi vezetés volt a lehallgatás célpontja.
Nem csak az 1990-es években, hanem a 2010-es kormányváltás után is hamis szálak bedobásával próbálta a hozzá köthető leszámolásos ügyek nyomozásait manipulálni a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen tizenöt évre ítélt Energol-vezér, Portik Tamás – ez olvasható ki abból a PestiSrácok.hu által megismert, a Fenyő-gyilkosság ügyében született rendőri jelentésből, amely Portik jegyzőkönyvön kívül tett, ám a rendőrség által mégis rögzített elmondásait tartalmazza. Az Energol-vezért ugyanis 2011 nyarán tanúként akarták meghallgatni a médiacézár meggyilkolásával kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai, a rettegett olajos vállalkozó azonban megtagadta a vallomást. Helyette jegyzőkönyvön kívül kezdett el beszélni saját szerepéről, a 90-es években elkövetett emberölésekről, alvilági haragosairól, volt rendőrökről, valamint az egykori médiavállalkozóhoz, Gyárfás Tamáshoz fűződő viszonyáról. Ennek a „vallomásnak” az első részét tesszük most közzé.
Márciusban lehallgató készüléket találtak az MTVA megbízott vezérigazgatójának, Vaszily Miklósnak a tárgyalójában. Az eszköz egy véletlenből kifolyólag vétette észre magát: egy heves esőzés után beázott a tárgyaló, az üzemeltetők leszedték a kábelcsatorna fedelét, ahonnan leesett egy mikrofon.
A Kaposvári Törvényszék csütörtökön elsőfokú határozatában felmentette a Gyurcsány-korszak kémkedéssel meg vádolt titkosszolgálati vezetőit.
Magántestőrséget épített ki közpénzből a jegybank elnöke – írta meg elsőként a Népszava. A biztonsági céget egy aktív rendőr alezredes vezeti, de Matolcsy Györgyék időközben titkosszolgálati szakemberekkel is feltöltötték a vállalkozást. A cég védi az elnököt és az alelnököket, de más feladatai is lehetnek: titkos kormányzati információkra is vadászhatnak.
Teljesen tipikus karrierútnak számít ma Magyarországon, ha egy leszerelt vagy nyugdíjas titkosszolga egy állami vállalat vagy egy bank biztonsági osztályán helyezkedik el. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) titkosszolgálati igazolásainak mértéke mégis meglepőnek tűnik, ugyanis nem akármilyen exkémeket, valamint exkommandóst igazolt le. Ott dolgozik már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), azaz a polgári kémelhárítás három volt magas rangú vezetője, illetve a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik legjobbnak tartott harci kiképzője is.
Július 17-től a magyar titkosszolgálatok gyakorlatilag bármilyen digitális kommunikációt megfigyelhetnek. Széles az együttműködésre kötelezettek köre; függetlenül attól, hogy magyarországi vagy külföldi-e a szolgáltató. A legtöbb ingyenes és fizetős, webes vagy mobilalapú, hang- vagy videóalapú kommunikáció, email, chat és közösségi média érintett. A törvényi indokolás szerint a cél az, hogy a magyar titkosszolgálatok a megváltozott kommunikációs szokások korában is mindent láthassanak – természetesen a vélt vagy valós magyarországi terrorveszély ürügyén. Az új rendelkezések azonban nemzetközi összehasonlításban is erősen jogkorlátozók, számos visszaélésre adnak lehetőséget azoknak a magyar titkosszolgálatoknak, amelyeknek éppen az érintett megfigyelési gyakorlatát nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek találta. Ráadásul az új megfigyelési szabályok gyakorlati haszna és alkalmazhatósága erősen kérdéses.
