Már Brüsszelben is drágállják a magyar útépítéseket, annyira, hogy némelyik beruházást vissza is dobta az Európai Bizottság (EB) – értesült a 24.hu. Ha nem sikerül aládúcolni alapos számításokkal, akkor nem fogja finanszírozni az unió sem az M4-es autópálya Berettyóújfalu–országhatár közötti szakaszát, sem az M35-ös sztráda 4-es főúttól Berettyóújfaluig és a 481-es útig történő megvalósítását – derül ki a támogatási kérelemre adott brüsszeli válaszokból. Pedig csak az említett két építkezésre összesen 160 milliárd forint támogatási igényt adott be a magyar kormány a múlt év végén.
A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük.
Több érintett településen is az Elios miatt indult OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát követelték az önkormányzati képviselők. Dunaújvárosban napirendre sem vette a kormánypárti többség, Szekszárdon legalább vitatkozhattak Tiborcz István volt cégének beruházásairól. Ha bebizonyosodik, hogy visszaéltek az uniós pénzekkel, elképzelhető akár az is, hogy 13 milliárd forintot kell visszafizetni.
Létezett 2010 előtt is, a Transparency International Magyarország (TI) már 2008-ban jelezte: intézményesült a korrupció Magyarországon. Ám a nyolc esztendővel ezelőtti kormányváltással különösen központosítottá és rendszerszintűvé vált a közpénzek átjátszása; korábban a decentralizált séma volt a jellemző korrupcióra, virágzott a kenőpénzfizetés, valamint helyi kiskirályok döntöttek egy-egy megbízásról, napjainkban pedig sokszor igen magas szinteken dől el, hogy mely beruházásoknak melyik cég lesz a kivitelezője – fejtette ki lapunknak a TI ügyvezető igazgatója. Martin József Péter szerint ezt jelzi, hogy a legzsírosabb projektek számos alkalommal Mészáros Lőrinc vagy más kormányközeli oligarcha valamelyik érdekeltségénél landolnak.
2010 előtt is volt korrupció, de a Fidesz központosította a lopást is.
Az adóhatóság egyik milliárdos szoftverbeszerzését találhatta annyira gyanúsnak a Microsoft amerikai anyacége, hogy szerződést bontott több magyarországi partnerével is. A szerződést nem sokkal a kitiltási botrány kirobbanása előtt kötötték, emiatt kezdődhetett vizsgálat, amelybe pletykák szerint az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) segítségét is kérték.
Még csak 17 nap telt el az évből, de a felcsúti polgármester már 100,36 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzést idén.
A szentendrei szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztését 1,7 milliárdra tették, végül 4,7 milliárdba kerül majd az uniós adófizetőknek.
Kizárták az olcsóbb ajánlatokat adó cégeket, hogy aztán megbízhassanak egy fantomvállalkozást
