K-Monitor Adatbázis

A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték azt is, hogy az általuk kiválasztott kivitelezők kapják a munkát. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.

Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.

Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség szeptemberben megszüntette a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást. A nyomozást megszüntető határozat indoklása szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt “alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben. Ezt a határozatot azonban a Gyöngyösi Járási Ügyészség most hatályon kívül helyezte, mert “a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében”.

Új tanulmány jelen meg arról, hogy az egyes országok milyen szigorral csaptak le az elmúlt négy évben a külföldön korrupcióval előrejutó cégeikre. Magyarország is visszaesett, pontosabban szinte megszűnt minden ilyesmi szigor, a jelentés szerint az ügyészség nálunk különösen problémás. Az USA és az Egyesült Királyság a legaktívabb a hazai cégeik külföldi korrupciós ügyeinek ellenőrzésében, áll a Transparency International A korrupció exportja című, új tanulmányában. Ebben azt vizsgálták, hogy az egyes országok mennyire lépnek fel az ellen, amikor a cégeik külföldön használnak korrupciót az előrejutáshoz.

Bár a magyar ügyészség már vádat emelt EU-s kistérségi fejlesztési források hűtlen elköltése gyanújával Simonka György ellen, de a Transparency International Magyarország nehezményezi, hogy a Pénzügyminisztérium nem ad ki adatokat az ügyről, ezért beperelték.

Az ügyészségnek nincs törvényben biztosított lehetősége, hogy megvizsgálja Magyar Turisztikai Ügynökség karácsonykor hotelfelújításra kiírt, feltűnően gyorsan kimerített pályázatát – derült ki a legfőbb ügyész egy kérdésre adott válaszából.

Polt Péter magyarázata szerint azonban az ügyészség nem vizsgálhatja a villámgyorsan kiszórt milliárdokat. Érvelése szerint fellépési jog akkor illeti meg az ügyészt, ha a támogatás odaítélésének eljárása a közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint folyik. Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti eljárás nem tartozik a törvény hatálya alá, és az ügyésznek az érintett körben az állami támogatásokkal kapcsolatos döntések esetén nincs fellépési joga, ezért vizsgálatot sem folytathat.