Felkérte a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármestert arra, hogy kikérje a „Budapest Szíve” programmal kapcsolatos Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentést.
Nehéz nem arra gondolni, hogy az elmúlt években oly sok ügyben passzívnak tűnő magyar ügyészség most, hogy Orbán Viktor kormányfő családjáig érő botránytól hangos a hazai sajtó, talán nem véletlenül adott ki egy közleményt uniós pénzek elcsalása ügyében. A közleményben említett esetben 770 millió forintos költségvetési csalást követtek el a vádlottak, ebből 630 millió forint az uniós pénz, 140 meg a magyar állami forrás.
Az OLAF feljelentése nyomán 770 millió forintos költségvetési csalás miatt emelt vádat az ügyészség, sőt, elsőfokú ítélet is született. Igaz, ennek az esetnek nincs köze a kormányfő vejéhez.
Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.
Vesztegetés miatt nem, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás ügyében azonban tovább nyomoz a debreceni ügyészség Kósa Lajos felesége vállalkozása ügyében.
Százmilliónál biztosan többe került az az impozáns épületegyüttes, amely Hódmezővásárhely mellett épült meg egy olyan területen, amelyet Lázár János anyjának földje ölel körül, a szomszédban pedig Lázár János és kiskorú fiainak birtokai állnak. A helyieket mégsem zavarja túlságosan az egész.
A képügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat. Stadler máig állítja: nem ő tartozott az adóhivatalnak, hanem az APEH neki.
A Hír TV birtokába jutó információk alapján jelentős összeget követel majd vissza az Európai Bizottság. A testület szerint a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes tudott megfelelni.