K-Monitor Adatbázis

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék szerdán első fokon kimondta, hogy mindenki számára megismerhető a TV2 és az RTL Klub hatósági szerződése, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsával kötöttek a csatornák.

Ki kell adnia a Médiatanácsnak az országos kereskedelmi tévék hatósági szerződéseit. Erről döntött szerdán a Fővárosi Törvényszék első fokon abban a perben, amelyet a Kreatív munkatársa, Csuday Gábor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet segítségével indított a Médiatanáccsal szemben.

A Népszabadság információi szerint az RTL Klub és a TV2 százmilliós nagyságrendű díjcsökkentést kapott a médiahatóságtól, a konkrét összeget azonban üzleti titokra hivatkozva nem hajlandók kiadni. Bár az egyeztetések jelenleg is folynak, 2014. december 31-ig, a digitális átállás befejezéséig várhatóan meghosszabbítják a két vezető kereskedelmi televízió idén lejáró koncessziós szerződését.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerint üzleti titok, hogy az állami vagyon nyilvántartására szolgáló adatbázisban miként és milyen adatokat tárolnak.

Az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) előkészítő kodifikációs főbizottság a legcsekélyebb változtatásokat sem javasolja végrehajtani a közérdekből nyilvános adatok körén – közölte Székely László, az új kódex előkészítését koordináló miniszteri biztos hétfőn Földes Ádámnak, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának szavaira reagálva.

A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a Fővárosi Bíróság. Az alperesnek 15 napon belül kell a megjelölt adatokat közzétennie.

Biztonságpolitikai szakértők elemzik a magyar kémügyet. Mint ismert, először őrizetbe vettek egy volt minisztert és két titkosszolgálati felsővezetőt, majd a Fővárosi Bíróság katonai bírája Galambos Lajost házi őrizetbe, míg Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt az ügyészi indítvány ellenére szabadlábra helyezte.

A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008-as offshore- és szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét, de a cég üzleti titokra, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatigénylést.

A Nád Kft. egy Bátonyterenyén meghiúsult csarnoksor építése miatt több éve pereli az MVM-et.