K-Monitor Adatbázis

Mivel a képviselők és az állami vezetők vagyonnyilatkozatai nem sokat érnek, az ország irányítóinak gyarapodását, kétes adóügyeit másképpen kellene ellenőrizni. Szakemberek a lehetséges megoldások között az adóbevallások nyilvánosságra hozását és a rendszeres vagyonvizsgálatokat említik. Bár az offshore cégekkel még ezeket is ki lehetne kerülni.

A honvédelmi tárcánál elkövetett maffia-bűncselekményben érintett tisztek körében valóságos panziódivat lett úrrá a jövedelmek gyarapodásával. A szaktárca őrizetbe vett egykori alkalmazottainak családjai frekventált turisztikai központokban, a Balaton partjánál, illetve Tokaj-Hegyalján működtetnek luxusszálláshelyeket.

Udvarházat, szolgálati luxuslakást vásároltak az utóbbi időkben azok a főosztályvezetők, akik ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanújával indított eljárást a Budapesti Katonai Ügyészség.

A címben szereplő egyszerű bölcsességet szinte minden iparos jól ismeri, ha nem, akkor saját kárán tanulja meg igazságát. Ezt az elvet jó lenne alkalmazni a korrupció elleni küzdelem jogalkotási lépései előtt is.

Nem könnyű követni a néhány éve még a leggazdagabb fővárosi képviselők közé sorolt Lakos Imre vagyonának alakulását. A képviselő példája rámutat arra, hogy ez a bevallási rendszer sok mindenre jó lehet, csak épp arra nem, amire kitalálták.

A képviselői vagyonnyilatkozatok elméletileg az átláthatóságot szolgálják, de valójában mindenki azt ír be, amit akar. Az adatok ellenőrzése lehetetlen, s hivatalból nem is vizsgálja senki, hogy megfelelnek-e a valóságnak.

Többségükben eleget tettek vagyonbevallási kötelezettségüknek a parlament és a Fővárosi Közgyűlés tagjai

Az MSZP-s Kapolyi László felélte 150 millióját, Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető kertes házat vett, az SZDSZ-es Kóka János pedig még kért kölcsön 11 milliót a már meglévő 128 milliós tartozása mellé.

Jelentősen nem változott a képviselők vagyoni helyzete a most megjelent 2009-es vagyonnyilatkozatok alapján, többük megtakarítása inkább csökkent.