Már eddig is a legkülönösebb bűnügyi nyomozások egyike volt az, amelyiket egy még 2014-ben, az akkori önkormányzati választások egyik csalásgyanús ügye miatt indítottak, és ami négy év után még mindig tart. Vagyis mostanáig úgy tudtuk, hogy még tart. A sztori azért érdekes, mert annyira jól dokumentált.
Három politikus, (volt) pártelnökök, akikben szinte semmi közös nincsen. Különböző világokat képviselnek, eltérő eszközökkel, más-más stílusban. Abban mégis hasonlítanak, hogy messziről és szabad szemmel is ellenzékinek látszottak. Le is csapott rájuk a kormányzati álhíripar, full-kontaktban, övön alul ütötte őket, főleg a kampányidőszakban. Juhász Péter, Hadházy Ákos és Vona Gábor most sorra nyerik a pereket – ezeket elemezzük cikkünkben. Csakhogy történetük a közpénzen működtetett hazugsággyárak hatékonyságát is példázza: hiába a törvényszéken kis részletekben visszanyert tisztesség, mára mindhárman eltűntek a politika élvonalából.
Vonának ez az esete kiválóan modellezi a propagandagépezet működését: az egy központból, adott esetben egy teljesen komolytalan bulvárlapból – máskor pedig alig olvasott, impresszum nélküli blogról – pár órán belül, de legföljebb másnapra vírusként szóródó tartalmakat. A másodjára/sokadjára közlők saját „értesülést” csak elvétve fűznek a szemlézett hírhez, legtöbbször az átfogalmazással sem bíbelődnek, sokszor pedig még a cím is ugyanaz marad több tucat sajtótermékben.
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba. Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudtuk azt is, hogy kik csalhattak, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.
gy spórolt a Fidesz: a választók meggyőzésére szánt kiadások egy részét az adófizetőkre terhelte – az Erzsébetvárosban biztosan.
Péntek este megjelent a Hivatalos Értesítőben a Fidesz és a KDNP hivatalos beszámolója a 2018-as választások kampányköltéseiről. Ebben a kormánypárt azt írja, hogy mindössze 873 737 554 forintot költött a kampányra.
Február elejétől április 8-ig több nagy állami kommunikációs kampány futott. Bő 2 milliárd forint az ENSZ és a migránsok elleni hirdetésekre, 3 milliárd sikerpropagandára, 1 milliárd pedig a téli rezsicsökkentés reklámozására ment el. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 26.400 forintot kért tőlünk az adatokért.
Orbán Viktor mindent bevet, hogy győzelemre segítse szlovén barátját. Választások előtt hatalmas összegek áramolnak Habony közeléből a szlovén jobboldal médiájába, ahol felbukkant a Macedóniában is bevásárló Adamik Ágnes is.
A Nemzeti Választási Iroda eddig nem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy miért omlott össze a rendszer a parlamenti választás napján.Az NVI-vel szerződött cégek között sok esetben döbbenetes összefonódások vannak: volt, aki saját magát ellenőrizte, más pedig egyik fontos cégből ült át a másikba.A kapcsolódási pontokban többek között felbukkannak egykori BM-esek, KDNP-s képviselők, a fidesz.hu üzemeltetője és két Tiborcz-cég vezetője is. De mit keres az egyik forráskód egy marokkói férfi felszámolás alatt álló építőipari cégénél? Miért bukkan fel mindenhol Pintér Sándor „egykori jobbkeze”? Miért szponzorálja több cég is az FTC-t? És milyen ország az, ahol a választási rendszer kiszolgálói ennyi szálon köthetők a hatalomhoz?
Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.
