language

Személyek:

Varga Judit highlight_off

Varga Judit

Varga Judit (Miskolc, 1980 – ) magyar jogász, politikus. 2004-es diplomaszerzését (ME ÁJK) követően Budapesten ügyvédjelöltként, majd bírósági fogalmazóként dolgozott 2009-ig. 2009-2018 között Brüsszelben, az Európai Parlamentben tevékenykedett politikai tanácsadóként, ahol részt vett a környezetvédelmi, klímapolitikai és közegészségügyi jogalkotással kapcsolatos munkákban. 2018 májusától a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára. Államtitkárként Magyarország nemzeti szuverenitásra épülő migrációs álláspontját reprezentálta, amely szerint minden országnak joga van eldönteni, hogy kiket enged be a területére. Ezzel összefüggésben közreműködött a Sargentini-jelentéssel szembeni kormányzati védekezés kidolgozásában, majd később képviselte a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárás vitáiban.

2019. július 12. és 2023. július 31. között, a negyedik-ötödik Orbán-kormány alatt Magyarország igazságügyi minisztere. Miniszteri tisztsége alatt látott napvilágotPegasus-ügy és a Völner-Schadl ügy is. 2023. júliusi miniszteri lemondását követően a Fidesz listájának vezetője a 2024-es európai parlamenti választásokon.

Az egyetemi modellváltás következtében 2020 júniusa és 2023. február 15. között a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány (Universitas Miskolcinensis Alapítvány) kuratóriumi elnöke.

2008 és 2023 között Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatójának házastársa. Három gyermekük született: Levente, Lóránt és Miklós.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [77]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>

Rengeteg lehallgatási anyag szól Völnerék ellen, a gyanúsítottak az államtitkárban láthatták a védelmet

Több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat abban a bűnügyben, amelyben Völner Pál, az igazságügyi miniszter államtitkára is gyanúsított lett – tudta meg a hvg.hu. Bár az ügy iratai egyelőre minősített adatok, információnk szerint az ügyészségen már azon dolgoznak, hogy a titkosításokat feloldják. Az ügy gyanúsítottjai őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre.

Így foszlott szét a kormányzati ködösítés a Pegasus-ügyben

Három és fél hónapon át próbálta az Orbán-kormány előbb letagadni, majd agyonhallgatni, hogy az államnak köze lenne a Pegasus-ügyhöz. Ez egészen addig működött is, amíg november 4-én délután Kósa Lajos az RTL Klubnak beismerte, hogy Magyarország megvásárolta és használja is az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét. Összefoglaljuk, hogy jutott a kormányzat a tagadástól a beismerésig.

Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

Varga Judit már az elején elszólta magát a Pegasus-ügyben

„Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik.” Ezt mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a nemzetbiztonság magyarországi működéséről a Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján. A nyilatkozatnak ez a része nem keltett igazán nagy feltűnést, pedig sokkal több derül ki belőle, mint a kormányzati káoszkommunikációból.

Tökéletes időzítéssel szállt be Mészáros Lőrinc a jégkorongba

Orbán Viktor barátja nem tud hibázni, nem csak saját pénzével gazdálkodhat a DVTK-nál.

Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál

Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.

Varga Judit kamatostul visszafizeti a 10 milliós csokot, ha kell

Ha a jogszabályban előírt határidőre sem költözik be családjával a balatoni házába, visszafizeti a tízmilliós csoktámogatást az igazságügyi miniszter – közölte szerdán az RTL Híradóval az Igazságügy Minisztérium (IM) sajtóosztálya. Több cikket is írtunk az elmúlt napokban Varga Judit és Magyar Péter ingatlanjairól, az egyikben azt is megemlítettük, hogy a házaspár a balatonhenyei házára a maximális, 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt is felvette az UniCredit Bankon keresztül, 2017-ben. Arról, hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a balatoni nyaralójára, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a nyaralójára?

Trükközött a Varga Judit–Magyar Péter házaspár a csokkal, vagy valóban életvitelszerűen Balatonhenyén terveztek élni? Ha ez ma már nem reális, vajon vissza fogják fizetni az államnak a 10 milliós otthonteremtési támogatást? Esetleg van olyan jogi kiskapu, amivel náluk maradhat a pénz?
Találatok: [77]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>