language

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [839]  Oldalak:   <<  <  6 7 8 9 10 11 12 13 14 15   >  >>

Fekete kazánpiac fenyeget

A közelgő kazánpiaci kötelező technológiaváltás célja az, hogy csak magas hatásfokú, gázüzemű berendezések üzemeljenek, ugyanakkor komoly mellékhatások is várhatók. Felerősödhet az elavult berendezések feketekereskedelme, illetve a kispénzű háztartások egy része visszaállhat a vegyes tüzelésű kazánokra.

Mészáros Lőrincék megkezdhetik a kikötő fejlesztését

Hivatalosan is lezárult a Győr-Gönyű kikötő fejlesztésével kapcsolatos és a Közgép eltiltásához vezető pályázat, s a nyertes konzorcium, benne a Mészáros és Mészáros Kft. hozzáláthat a munkálatokhoz. Eközben az a német cég, amelynek érdekében az állami fejlesztés történik, már javában építkezik.

Földprivatizáció: Brüsszel figyelni fog

Brüsszel nem akadályozza meg a magyar földprivatizációt, de garantálni akarja, hogy az az uniós joggal összhangban történik, az Európai Bizottság ezért élénk figyelemmel kíséri a napokban bejelentett javaslatot. A MOSZ felháborítónak tartja a privatizációs programot, a termelői szervezet szerint ráadásul az évtizedekig tartó bérletek miatt a vevőnek nem is kell semmi kézzelfoghatót vállalnia – a spekuláció tehát nincs kizárva.

Nagy üzletektől eshetnek el az USA-ban a bűnös bankok

Egyre jobban fenyeget az a veszély három, a manipulációs botrányokban érintett nagy globális bankot, hogy nem kezelhetnek nyugdíjbefektetéseket az USA-ban – derül ki azokból a levelekből, amelyeket a Bloomberg szerzett meg. A munkaügyi minisztérium még július közepén közölte a német Deutsche Bank, a svájci UBS Group és a brit Royal Bank of Scotland vezetésével: első körben elutasította arra irányuló kérésüket, hogy felmentést kapjanak egy fontos felügyeleti előírás alól.

Csepreghy: szabálytalanságok az ESZOSZ foglalkoztatási projektjében

Szabálytalanságokat tárt fel a Miniszterelnökség és az Emmi vizsgálata az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) egyik foglalkoztatási projektjénél, így például azt, hogy a szövetkezet nem használt fel önerőt, valamint az erdőgazdaságok nem, vagy a vállaltakhoz képest elenyésző mennyiségű erdőterületet biztosítottak - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hétfőn az MTI-nek.

Nagy kínai cég vezetőjéhez ért el a korrupcióellenes ügyészség

Kína első számú vas- és acélgyártó vállalatánál nyomoznak korrupció gyanúja miatt. A korrupcióellenes ügynökség legújabb célpontja a Wuhan Iron and Steel júniusig hivatalban lévő elnöke, Teng Csi-lin. Az elmúlt hat évben ő volt a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség főtitkára is.

Széll Kálmán tér: a BKK tagadja az Együtt vádjait

A Budapesti Közlekedési Központ cáfolja, hogy lemondott volna mintegy 600 millió forintnyi kötbérről, miközben csúsznak a Széll Kálmán tér felújításával kapcsolatos munkák.

Jöhet a nagy földprivatizáció

Az állam 240 milliárdos bevételt szerezhet a földprivatizációból, amelynek tervéről a kormány tegnap tárgyalt. A MOSZ szerint így sok új tulajdonos viszont gyakorlatilag ingyen juthat majd olyan földhöz, amelyet belátható időn belül biztosan nem fog megművelni, hiszen hosszú távú bérleti szerződések kötik. Ángyán József úgy véli, a földeket jelenleg bérlő vállalkozások részvényesei és rokonaik juthatnak jelentős területekhez, miközben eltűnnek a nagybirtokosok térképéről.
Találatok: [839]  Oldalak:   <<  <  6 7 8 9 10 11 12 13 14 15   >  >>