K-Monitor Adatbázis

A DKÜ-n keresztül beszerezhető termékek ára jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. Kartellezés gyanúja is felmerül.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Miközben a benzin és a kenyér már-már luxuscikknek számít Magyarországon, van egy terület, amelyre mindig dől pénz: a kormányzati szervek technológiai fejlesztése. Az uniós közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Rogán Antal felügyelete alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) hatalmas összegű informatikai beszerzést zárt le a napokban.

A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.

Az MTVA gépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolja, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A program jelzést küld az inaktívaknak, és figyeli, hogy az érintettek milyen gyorsan reagálnak. Hogy mindehhez mit szólnak az állami média dolgozói, nem lehet tudni.

Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.