K-Monitor Adatbázis

A 70-es, 80-as évek haditechnikáját képviselő szovjet helikopterek felújítása mellett döntött a kormány, amely az idei költségvetés módosításával el is különített a célra első körben 10 milliárd forintot. A munkálatokat Oroszország végzi el. Az LMP szerint nemzetbiztonsági kérdéseket vethet fel, hogy Magyarország NATO-tagként újabb területen is elköteleződik Oroszország mellett, ezért a kérdést csütörtökön a nemzetbiztonsági bizottság is megvitatja.

2013 őszén, amikor már bebukni látszott a moszkvai agrárattasé vízummutyija, a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozó két államtitkár közös levélben lobbizott a külügynél, hogy Kiss orosz élettársa, Jelena Cvetkova és szervezete folytathassa a vízumigénylést. Arról a nőről van szó, akiről a magyar kémelhárítás kiderítette, az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban. Belső külügyes levelekkel mutatjuk be, hogyan bukott le a vízummutyi, és győzedelmeskedtek mégis a mutyizók.

Csattogós lepkét emlegetve élcelődött ellenzéki képviselők életkorával az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke. A testület a moszkvai vízumgyárról hallgatta meg a Külügyminisztérium képviselőjét. A részletes tájékoztatáshoz zárt ülést kellett volna elrendelni, ám ezt a kormánypártok megakadályozták.

Felmentő ítéletet hozott a Fővárosi Ítélőtábla a hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával vádolt korábbi moszkvai nagykövet, Székely Árpád és hat társa ügyében. Az állam 2008-ban 23,7 millió dollárért értékesítette a tulajdonában lévő moszkvai magyar képviselet épületét. A vevő később több mint 100 millió dollárért adta tovább.

Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) értékesítése ügyében indult perben pénteken, közölte az MTI. A táblabíróság döntésével helyben hagyta az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletének érdemi részét.

Fazekas Sándor hétfőn a parlamentben kémregénynek nevezte a Kiss Szilárd-ügyet, amikor az LMP-s Szél Bernadett arról kérdezte, kinevezné-e újra a volt agrárdiplomatát. A miniszter szerint a moszkvai magyar követségen működő vízumgyár sem Magyarország, sem az Európai Uniós biztonságát nem veszélyeztette. Fazekas szerint amikor Kiss neki dolgozott, 25 százalékkal nőtt az orosz export.

„A moszkvai kereskedőház nyitásáról a Quaestorral folytatott - végül sikertelen - tárgyalások során szóba került a kormány azon szándéka is, hogy a világ számos pontjához hasonlóan Moszkvában is kiszervezze a vízumigénylések begyűjtését” – írta a Külügyminisztérium cikkünkre, miszerint Tarsoly Csaba azt mondta a Quaestor-ügy mai bírósági tárgyalásán, hogy Szijjártó Péter későbbi külügyminiszter kereste meg a moszkvai vízumközpont ötletével.

Folytatta szokását Tarsoly Csaba, és újabb, a sajtóban éppen futó üggyel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a Quaestor-ügy bírósági tárgyalásán. Most a moszkvai vízumgyárról beszélt, amiről másfél hete jelent meg az Indexen egy cikksorozat. Ebből kiderült többek között, hogy a Quaestor és Tarsoly Csaba bizalmasa, Kiss Szilárd cége – a Monte Tokaj Kft. – közös orosz projektjeként működő VisaWorld Center ezrével bocsátotta ki a schengeni vízumokat bármiféle ellenőrzés nélkül, mielőtt a Quaestor 2014-ben átvette volna ezt az üzletet.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülésén a hazai titkosszolgálati vezetők „mosták kezeiket” a vízummutyi ügyében, ők elvileg mindenről jelentettek. Sőt a vízumokkal bizniszelő Kiss Szilárd már 2011-ben, a kezdet kezdetén megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Mégis érinthetetlen volt, politikai szinten kaphatott védelmet éveken át. Az igazán fajsúlyos figura az élettársa, aki egyértelműen egy külföldi titkosszolgálathoz köthető.

A Lehet Más a Politika (LMP) vezetői, Szél Bernadett és Hadházy Ákos a '90-es évek egyik hírhedt maffiózójának Orbán Viktorra és Pintér Sándorra vonatkozó, rendkívül súlyos állításaira kérdeztek rá a belügyminiszternél. Az LMP-sek február 13-án, hétfőn benyújtott írásbeli kérdésükben hosszasan idéznek a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodo tavalyi vallomásából, illetve egy orosz ellenzéki portál cikkéből – ezek az állítások eddig a magyar médiában ilyen formában még nem jelentek meg, noha közösségi oldalakon már elég intenzíven terjedtek az elmúlt napokban.