K-Monitor Adatbázis

Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.

Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.

Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.

Közbeszerzési kérdések miatt javasolt még múlt héten a választás hetére egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést a bizottság négy fideszes tagja, csakhogy halaszthatatlan kampányfeladatokra hivatkozva lemondták az ülést kedden, miután Stummer János jelezte nekik: a Direkt36 magyar külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadámadásról szóló cikkét követően várják az ülést, és meghívnák arra a kibervédelmi intézet vezetőségét is, hogy számoljanak be a történtekről.

A Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium titkaira teljes rálátása lehetett az orosz titkosszolgálatnak, miután sikeresen behatoltak az informatikai rendszerükbe. Az eset hasonlít arra, ami néhány éve Ausztriában történt és amiért az osztrák titkosszolgálatot ki is zárták az európai szolgálatokat tömörítő informális szervezetből, a Berni Klubból.

Szijjártó Péter amikor megkapta az orosz kitüntetését, akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.

Az EU vezető szervének javaslata szerint nem csak azzal a gyakorlattal kell szakítani, amellyel egyes országok lehetővé teszik a nagyon gazdag külföldieknek az állampolgárság megvásárlását. Azoktól, akik így jutottak hozzá, el kell venni.

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették. Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.

Több feljelentés is érkezett az ügyészséghez, azt vizsgálják jelenleg történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.