A Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszeresen repteti külföldre a Nemzeti Sport főszerkesztőjét. Szöllősi György egyszer Puskás-ügyben avat valamit Spanyolországban, máskor csak egy levelet visz Franciaországba, egy relikviát hoz haza Svájcból, esetleg Monacóba vagy Lengyelországba megy sportújságíróskodni, vagy Londonban vesz részt az Arsenal-alelnök könyvbemutatóján. Nem árulják el, hogy Orbán Viktor kedvenc sportújságírójának utazásai az adófizetőknek mennyi pénzébe kerültek.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.
Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása.
Tavaly január óta 18 alkalommal repült külföldre az állami különgéppel Orbán Viktor – derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból. A kormány ugyanakkor már nem hajlandó elárulni, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek, ehelyett inkább csak összesített adatot közöltek. Az összeg így is figyelemreméltó: 2022 eleje óta több mint 500 millió forint ment el a kormányfő utazásaira.
Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.
Nyikolaj Koszov, az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) korábbi elnöke egészen idén áprilisig elkerülte, hogy számos befolyásos és gazdag oroszhoz hasonlóan amerikai szankciós listára kerüljön. Számíthatott azonban rá, hogy a helyzete bármikor változhat, ezért már tavaly év végén lépéseket tett, hogy összegyűlt vagyonát – egy dokumentum szerint mintegy 14 millió angol fontot, azaz csaknem 6 milliárd forintot – el ne veszítse.
Miután az Egyesült Államok szankciós listára tette az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot és három vezetőjét, a bank bejelentette: elviszi székhelyét Budapestről, és visszaköltözik Oroszországba
Eltelt néhány nap, mire a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogyan reagáljanak a bankot és vezetőit érintő amerikai szankciókra és arra, hogy ezután Magyarország is kilépett a „kémbankként” emlegetett pénzintézetből. A bank most visszavonul Oroszországba.
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
Teljes hátraarcot hajtott végre az Orbán-kormány az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) ügyében, miután szerdán az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a pénzintézetet. Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy kilép az addig általa számos módon segített bankból.
