K-Monitor Adatbázis

Bár a magyar kormány a saját szuverenitására nagyon kényes, közben komoly hirdetési kampányokat folytatott többek között Szlovákiában és Lengyelországban.

2023. szeptember 7-én különös jelenet játszódott le a Székesfehérvári Törvényszék egyik földszinti tárgyalójában. A bíróság egy olyan, a sajtó által már nem igazán követett bűnügyet tárgyalt, amelynek elsőrendű vádlottja egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő, Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Nagyot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.

Az Orbán-kormány energiaügyi miniszterének Cipruson volt egy cége abban az időben, amikor a Fidesz keményen támadott másokat az ilyen üzleteik miatt. A Direkt36 hozzájutott ennek a több százmillió forintot megmozgató ügyletnek az irataihoz egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

A tavalyi önkormányzati választások után Budapesten több ellenzéki politikus is vezető pozícióba került fővárosi intézményeknél. Közéjük tartozott az MSZP-s Czeglédy Gergő is, aki alpolgármester lett Óbudán és a fővárosi közlekedés fejlesztéséért felelős BKK felügyelőbizottságába is bekerült.

Klaus Mangold a nyugati-európai üzleti elit tagja, de kiváló kapcsolatai vannak Oroszországban is. Évek óta dolgozik a magyar kormánynak, és a paksi bővítés titokzatos történetének több kulcsfontosságú pontján is feltűnt – derítette ki a Direkt36 nyomozása.

A dunaújvárosi Irodaház hamisítatlan szocreál épület, amit ránézésre évtizedek óta nem újított fel a tulajdonos önkormányzati cég. Évtizedek óta kis vállalkozások és pártok használják, és néhány éve két országgyűlési képviselőnek is bérel itt irodát az Országgyűlés Hivatala. Mindkét iroda az első emeleten van, a sötét folyosóról nyílik, ránézésre hasonlítanak, de óriási különbség van közöttük: az egyik 52 négyzetméter és a bérleti díja 25 400 forint. A másik jóval kisebb, mindössze 35 négyzetméter, ehhez képest az ára 213 ezer forint.

Amikor tavaly ősszel a Forbes közölt egy cikket egy uniós támogatási program visszásságairól, Csepreghy Nándor, az uniós forrásokért felelős Miniszterelnökség miniszterhelyettese az ATV-ben határozottan visszautasította, hogy bármiféle visszaélés történhetett volna. „Ami a sajtóból eddig kiderült, az elvi síkon lehetetlen” – mondta, és védelmébe vette a Jeremie néven ismert, induló vállalkozások megsegítését célzó programot.

Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az „nem erre lett kitalálva”.