K-Monitor Adatbázis

A Volánbusz 300 milliót követel a várostól egy szerződés alapján, amiről most a Kúria is kimondta: semmis.

Bombaként robbant a Rábaközben a hír, hogy a győrsövényházi postán nincsenek meg az ügyfelek értékpapírjai, amelyek sok éven át rendesen kamatoztak. A hozammal nem is volt baj, sőt, eddig még a tőkével sem. A baj akkor kezdődött, amikor valaki nem ugyanannál a postavezetőnél akarta felvenni a pénzét, és azt a választ kapta, hogy azt már kivették. Azóta legalább ötven károsult is lehet. A héten hallgatta meg zárt ajtók mögött a posta biztosítója az érintetteket a győrsövényházi közösségi házban.

Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.

Jóllehet a politikai hullámokat is kavart építőipari nagyvállalat, a Szeviép 12 évig húzódó agóniája végén a hitelezők zöme hoppon maradt, egyikük milliárdos összegért perelte be a volt tulajdonost.

A helyi református gyülekezet, a Domonkos-rend és a katolikus egyházmegye is benyújtotta igényét hódmezővásárhelyi iskola- és óvodaépületekre. Milliárdos értékben kerülhetnek ezek az ingatlanok az egyházi szervezetekhez.

Egy friss törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy olyan épületek tulajdonjogát kérjék maguknak, amikben hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatokat látnak el. A kübekházi iskola és óvoda nem volt az egyházé soha – csupán a fenntartói jogokat kapták meg korábban.

Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.

A 2019-ben előbb vég-, majd felszámolási eljárás alá került NHB Növekedési Hitelbank felszámolója ugyan arról tájékoztatott, hogy a hitelintézetnél beragadt befektetési jegyeik után végre fizetnek, ám abban nincs sok köszönet. A pórul járt befektetők ugyanis összesen alig valamivel több mint 48 millió forintot kapnak, miközben a bank bukása előtt jegyeik együttesen 3,3 milliárd forintot is értek.

Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.

A Szeviép-ügyet a kormánypárt és a hozzá lojális sajtó a bírói elfogultság, a 2006 és 2009 közötti Gyurcsány-kormány hibáinak és a baloldali szegedi városvezetés bűneinek bemutatására használja. Lehetnek ilyen aspektusok is, de azért kétségek nélkül egyik erős vád sem fogalmazható meg. Az azonban biztos, hogy valami nagyon bűzlik ebben a történetben. Sokat hallunk róla, de talán kevesen emlékeznek már arra, hogy mi is történt.