Házkutatás után újabb gyanúsítottakat vettek őrizetbe a Buda-Cash üggyel összefüggésben. A nol.hu információi szerint egyikük P. Zoltán, a brókerház alapítója
Magyarországon ma az egyik legfontosabb pozícióban lévő szervezet, a kevésbé ismert Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) egyre furcsábban viselkedik.
Továbbra sem jutnak hozzá meglévő eszközeik zöméhez a brókerkárosultak, noha elvileg a felszámolási vagyonba nem tartozó elemek haladéktalanul visszajárnának, és az Egyesült Államokból már visszajöttek az értékek.
Egyre inkább a Magyar Nemzeti Bank ellen próbálnak eljárásokat indítani azok, akiknek biztosan káruk keletkezett.
A jegybank szerint 1500 kisbefektető lehet, aki az Access Alapkezelő olyan alapjaiban tartja a pénzét, amelyeknek május óta a nettó eszközértékét sem lehet megállapítani. A legnagyobb alap a DRB-csoport bankjaiban tartott betéteket.
Belehúztak a pénzügyi intézmények felszámolói a pályáztatásba, a Kézizálog aranyhamisítási botrányában is érintett Alba Takarékszövetkezet ingatlanai közül is lehet válogatni.
Lázár János nem segíthet több ezer titkosszolgálati ügynök, információs hivatali dolgozó, és katona kártalanításában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tud mit kezdeni az Európai Unió jogi szabályaival, jóllehet a magyar emberek érdekében sohasem hátrál meg a megvívandó küzdelmek elől. Lázár levélben tudatta a rossz hírt a Buda-Cash-botrányban 1,8 milliárd forintos tőkéjét vesztő Honvéd Egészségpénztár vezetésével.
Eddig szerencsétlen véletlenként könyvelték el, hogy a Buda-Cash botrányban 28 ezer katona, rendvédelmi dolgozó és titkosszolga vesztette el megtakarításait, mert mindannyian a Honvéd Egészségpénztár kliensei voltak. Az egészségpénztár vagyona nagy részét a DRB Bankcsoportnál tartotta, a betét eltűnt, és kártalanítást sem kapnak az érintettek. Valójában a pénztárt az egyik korábbi vezetője, a Buda-Cash-hez átigazoló Detre László fűzte be régi kapcsolataival.