K-Monitor Adatbázis

2013 elején született meg a kormányhatározat, mely szerint az e-útdíj kiépítése felmentést kap a normál közbeszerzési eljárás alól. A határozat értelmében a rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére továbbra is megmaradt a közbeszerzési kötelezettség, az eljárást viszont titkosították. Így tehát a 42 milliárd forintos közbeszerzés lezárultával nem lett nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés. A minősített közbeszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat egy 2011-es kormányrendelet szabályozza – ennek megfelelően a közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, melyek esetében a kormány rendeletében megállapította, az eljárás nyilvánossága olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével.

A szabályozás előzménye, hogy 2012 szeptemberében az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közbeszerzést írt ki az új, teherforgalmat érintő. megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj rendszerének kiépítésére. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal a Getronics lett a győztes, a cég azonban 2013 januárjában piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a helyére lépjen. "Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő.” - fogalmazott Orbán Viktor a meghiúsult közbeszerzés után. A visszalépés miatt kérdésessé vált, hogy az új e-útdíj rendszer a terv szerint, 2013 júliusától üzemelni kezdjen, emellett veszélyeztette azt a 75 milliárd forintot, amellyel a kormány a költségvetésben számolt az év második felében útdíjból befolyó bevétel kapcsán. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert – az ezután meghozott kormányrendeletnek megfelelően titkosított és könnyített eljárás keretei között. 

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.