A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egymást váltó volt vezetője már a negyedik tárgyalási körben áll a bíróság elé.
A kétezres évek egyik legbrutálisabb, állami segítséggel végrehajtott adócsalási ügyének megismételt, elsőfokú perére tett pontot hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Az Eclipse-ügyként elhíresült, egyébként titokban folyt eljárás tele van titkosszolgálati szálakkal, robbantásokkal, vesztegetéssel és milliárdos adócsalással.
Súlyosításáért fellebbezett a "kémkedési perként" ismert büntetőügyben az elsőfokú ítélet ellen a Központi Nyomozó Főügyészség – írta közleményében hétfőn Balogh Zoltán főügyészségi szóvivő.
Bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját több vádpontban. Az ügynek nincs vége, mert a ítéletnek ezt a részét az ügyészség nem fogadta el, a döntés másik része pedig a magántitok megismerése miatt elmarasztalt vádlottnak nem tetszett.
Különböző hatósági vizsgálatok kereszttűzébe került az egy címre bejegyzett Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. és a Zömök Biztonságtechnikai és Kereskedelmi Kft. Hatalmas bevételét a rendőrség felső köreivel is sokféleképpen kapcsolatba hozható Eclipse a gyanú alapján Katzenbach Imre egykori profi futballista sülysápi számlagyára segítségével tette adómentessé.
Lapunk már tavaly két lábon járó nemzetbiztonsági kockázatként azonosította a mostani kémügy csuklyás gyanúsítottját, Püski Lászlót. Úgy tudjuk, Szilvásy Györgyék az általa gründolt Zömök Kft.-vel szűrették volna ki az NBH-ba beépült "fideszeseket". Az orosz érdekű cég titkosszolgálati adatok mellett kormányzati, rendőrségi és repülőtéri információkhoz is hozzáfért.
Elrendelte a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa Galambos Lajos előzetes letartóztatását, Szilvásy György és Laborc Sándor esetében viszont helyben hagyta a korábbi döntést, amely nem rendelt el kényszerintézkedést a gyanúsítottakkal szemben.
Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatójának védője sem tudja, hogy mivel gyanúsítják a kémügy negyedik érintettjét, P. Lászlót. Molnár Lajos azt mondta: az eljárás során nem találkozott a nevével, pedig – szerinte – a terhelt neve nem lehet államtitok.