K-Monitor Adatbázis

A gépjárművek eredetiségvizsgálatához szükséges informatikai rendszert kiépítő Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezérigazgatóját és hat munkatársát 2010 márciusában helyezte előzetes letartóztatásba a Központi Kerületi Bíróság adócsalás és pénzmosás gyanújával. A cég 2007 és 2009 között nyert állami pályázatokon 15 milliárd forintot, amely után nem fizette be a mintegy 3 milliárd forintnyi áfát, hanem fiktív számlákkal próbálta eltűntetni azt. Az Eclipse Zrt. ellen - öt másik eredetvizsgálattal foglalkozó cég januárban tett feljelentése nyomán - hűtlen kezelés, gazdasági titok megsértése és hivatali visszaélés miatt nyomozás folyt az eredetiségvizsgálat új informatikai rendszerének beszerzésére kiírt pályázattal kapcsolatban. Az ügyet kirobbantó Figyelő többrészes tényfeltáró sorozatban foglalkozott a céggel és a titkosított állami közbeszerzésekkel.Az ügyben érintett Pintér Sándor, az Orbán-kormány belügyminisztere is lánya, Pintér Hajnalka révén, aki az Eclipse projektvezetőjeként a teljesítések átadója és kapcsolattartó volt. Pintér Sándor volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szintén kapcsolatban állt egy Eclipse-közeli beszállító céggel.

2016. szeptemberében az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében. A letöltendő szabadságvesztések két évtől négy és fél évig terjednek. A bíróság összességében milliárdos nagyságrendű vagyonelkobzást, illetve pénzbüntetést is kiszabott. A cégből legalább 15 milliárd forint készpénz tűnt el, az ügyészség most csak adócsalás miatt nyomozott, egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be szerintük a cég.

2020-ban találták meg a visszavonult labdarúgó, Katzenbach Imre holttestét, aki 2009-ben tűnt el. Katzenbach kiterjedt számlagyárat működtetett Sülysápon és Tápiószecsőn, építőipari és mezőgazdasági profilú fantomcégek nevében számlákat adott az Eclipse-nek is, és az egykori gyanú szerint egy összetett láncolat végén maga Katzenbach vette fel a készpénzt.

2007 áprilisában számolt be először róla a sajtó, hogy hat, az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz köthető személyt vettek őrizetbe vám- és áfacsalás gyanújával. Előzetes letartóztatásba került többek között az alapítvány elnöke, Földesi-Szabó László. A gyanúsítottak a vád szerint Távol-Keletről behozott élelmiszert tüntettek fel adományként, ezzel mentesülve a vám kifizetése alól, majd az élelmiszert a Herba Hungary Zrt. segítségével az ÁFA megfizetése nélkül kereskedelmi forgalomba hozták. A nyomozó hatóság szerint 1,22 Mrd Ft-nyi be nem fizetett közteherről volt szó.  A Herba Hungary Zrt. vezérigazgatóját, a korábban hasonló bűncselekményekkel már megvádolt Pongó Sándort szintén előzetes letartóztatásba helyezték. Pongó ellen 2004-ben azért indult eljárás, mert a vád szerint hajléktalanok által jegyzett fiktív cégek segítségével vámmentesen importált élelmiszert.

Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyei szerteágazóak. Földesi-Szabó mellett a cég alapítója volt Jakubinyi Róbert is, aki ellen az 1990-es évek közepén éppen az akkor még rendőrként szolgáló Földesi-Szabó nyomozott hamis váltókkal elkövetett csalás gyanúja miatt. Bár Jakubinyit elítélték, később államfői kegyelemben részesült.

2007 novemberében felmerült a gyanú, hogy 900 millió forintnak nyoma veszett az alapítvány számlájáról. 2008 júliusában a nyomozó hatóság csempészet és sikkasztás ügyében emelt vádat.

A tárgyalás alatt újabb gyanús fejlemények kerültek napvilágra. Az alapítványhoz köthető párt, a Magyarok Egymásért Szövetség 2008-ban 99 millió forintos támogatást kapott a C. C. Soft Kft.-től, egy olyan informatikai cégtől, amelynek 2007-es adózás utáni eredménye 2,7 millió forint volt, 2008-ban anyagilag ellehetetlenült, 2009-ben pedig felszámolás indult ellene. Az ügy további érdekessége, hogy 2007-ben ez a cég nyerte el a BKV által a HÉV megállók kijelzőinek korszerűsítésére kiírt, szintén vitatott pályázatot, 99 millió forint értékben. A pénzmozgások közti kapcsolat egyelőre nem tisztázott.

Az alapítvány szoros kapcsolatot ápol egykori és jelenlegi nemzetbiztonsági alkalmazottakkal is. Az alapítók között szerepel például Nagy Lajos, az NBH egykori elnöke, aki cége, az Absztrakt Tanácsadó Kft. révén pénzügyi kapcsolatban is állt a szervezettel. Az alapítvány kuratóriumának tagja volt az NBH egyik akkori és egy volt alkalmazottja, Gyarmati György és Simon Ibolya. Az ügy kirobbanása után az NBH éléről távozó Galambos Lajos szintén bekapcsolódott a kuratórium munkájába. Az NBH-t felügyelő kancelláriaminiszter, Szilvásy György pedig családtagjai révén került kapcsolatba a szervezettel. Szilvásy egyik testvére, Péter grafológus-szakértőként dolgozott az alapítványnál, míg másik testvére, István a BM kórházban dolgozik, amely jelentős alapítványi támogatásban részesült.

Földesi-Szabó Lászlót a 1,2 milliárd forintos csempészeten kívül az alapítvány házi pénztárában tartott mintegy egymilliárd forint elsikkasztása miatt első fokon hét évre ítélték. Földesi az eljárás ideje alatt megszökött, 2011 májusában megtalálták a hatóságok, majd váratlanul előzetes letartóztatásból házi őrizetbe került, sajtóinformációk szerint azért, mert vádalkut kötött az eljárást folytató Budapesti Katonai Ügyészséggel. A történet ezen a ponton összeér a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetői ügyében 2011 nyarán kipattant kémbotrányával, ugyanis az ügyben oknyomozó újságok szerint Földesi vádalkuja mögött a kémügyben megvádolt titkosszolgálati vezetőkkel kapcsolatos információk állhatnak.

Kárösszeg: 1 220 000 000 Ft (forrás: HVG)