K-Monitor Adatbázis

A gépjárművek eredetiségvizsgálatához szükséges informatikai rendszert kiépítő Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezérigazgatóját és hat munkatársát 2010 márciusában helyezte előzetes letartóztatásba a Központi Kerületi Bíróság adócsalás és pénzmosás gyanújával. A cég 2007 és 2009 között nyert állami pályázatokon 15 milliárd forintot, amely után nem fizette be a mintegy 3 milliárd forintnyi áfát, hanem fiktív számlákkal próbálta eltűntetni azt. Az Eclipse Zrt. ellen - öt másik eredetvizsgálattal foglalkozó cég januárban tett feljelentése nyomán - hűtlen kezelés, gazdasági titok megsértése és hivatali visszaélés miatt nyomozás folyt az eredetiségvizsgálat új informatikai rendszerének beszerzésére kiírt pályázattal kapcsolatban. Az ügyet kirobbantó Figyelő többrészes tényfeltáró sorozatban foglalkozott a céggel és a titkosított állami közbeszerzésekkel.Az ügyben érintett Pintér Sándor, az Orbán-kormány belügyminisztere is lánya, Pintér Hajnalka révén, aki az Eclipse projektvezetőjeként a teljesítések átadója és kapcsolattartó volt. Pintér Sándor volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szintén kapcsolatban állt egy Eclipse-közeli beszállító céggel.

2016. szeptemberében az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében. A letöltendő szabadságvesztések két évtől négy és fél évig terjednek. A bíróság összességében milliárdos nagyságrendű vagyonelkobzást, illetve pénzbüntetést is kiszabott. A cégből legalább 15 milliárd forint készpénz tűnt el, az ügyészség most csak adócsalás miatt nyomozott, egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be szerintük a cég.

2020-ban találták meg a visszavonult labdarúgó, Katzenbach Imre holttestét, aki 2009-ben tűnt el. Katzenbach kiterjedt számlagyárat működtetett Sülysápon és Tápiószecsőn, építőipari és mezőgazdasági profilú fantomcégek nevében számlákat adott az Eclipse-nek is, és az egykori gyanú szerint egy összetett láncolat végén maga Katzenbach vette fel a készpénzt.

A Nyírfa-ügy néven elhíresült botrány felszínre kerülésének előzménye az Információs Hivatal 1996. november 14-én meginduló belső vizsgálata volt, melynek lezárását követően Nikolits István, Horn Gyula titkosszolgálati minisztere bejelentette, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg egyes politikusokat.

„A Nyírfa fedőnevű akció Szabolcs megye térségében végzett hírszerzés volt, amelynek a felelőse Földi László ezredes, az Információs Hivatal (IH) akkori műveleti igazgatója volt.
A polgári titkosszolgálatok 1995-ben a magyar-ukrán-román határ térségében az illegális tevékenységek feltérképezésére f olytattak megfigyeléseket. Az ügynöki jelentéseket is felhasználó munka során egyes vállalkozások gyanús ügyleteiről, külföldi kapcsolatairól gyűjtöttek adatokat, a hírszerzés eredményeit tartalmazó dossziék adatait pedig számítógépre vitték.

A dossziékban szerep elt többek között Horn Gyula volt miniszterelnök, Baja Ferenc, Pál László, Csintalan Sándor, Máté László, Nagy Sándor és Szekeres Imre szocialista országgyűlési képviselők, valamint Tölgyessy Péter, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila szabad demokrata, illetve Kónya Imre néppárti országgyűlési képviselő neve.

[…] A többek között parlamenti képviselőket is érintő hírszerzési ügy esetében a vád szerint több szabálysértés történt, mert a hírszerzők olyan adatokat gyűjtöttek, amelyekhez nem volt felhatalmazásuk. Az IH ugyanis külföldön gyűjt információkat, a belterületi hírszerzés más hatóságok feladata.

Az ügy kipattanásakor belső vizsgálat indult, Földi László ezredest hazarendelték washingtoni diplomáciai kiküldetéséből, és kihallgatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

[…] A vád szerint Földi ezredes és egyik munkatársnője államtitoksértést követett el akkor, amikor az Információs Hivatal számítógépes rendszeréből egy floppyra kimásolták a Nyírfa-ügy teljes anyagát.

Földi azt állította, hogy a botrány kipattanása előtt is folyamatosan tájékoztatták az illetékeseket a vizsgálatokkal kapcsolatban.”
(Origo 1999-03-22)

„1999 márciusában megszületett a jogerős ítélet: a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Földit bűncselekmény hiányában mentette fel a jogosulatlan adatkezelés vádja alól és bizonyítottság hiányában az államtitoksértés vádja alól.

Két másik vádlottat szintén bűncselekmény hiányában mentettek fel, a harmadik pedig megrovást kapott. Az indoklás szerint megállapítható volt ugyan az államtitoksértés, de annak társadalmi veszélyessége olyan csekély volt, hogy nem volt szükség büntetésre.”
(Origo 2008-09-25)