language

Lapok:

economx.hu (napi.hu) highlight_off

economx.hu (napi.hu)

Az Economx (korábban Napi.hu) önmagát függetlenként definiáló üzleti és pénzügyi hírportál. 100%-os tulajdonosa az Indamedia Network Zrt.

Eredetileg a Napi Gazdaság újság honlapja volt www.napigazdaság.hu domainnéven. 2011 áprilisától megújult külsővel jelent meg. Új funkciója lett a real time tőzsdei részvényárfolyam-szolgáltatás. 2013 augusztusában, a Napi Gazdaság tulajdonosváltásakor (és Magyar Időkké alakulásakor) levált a nyomtatott lapról és önálló szerkesztőséget alakított, a kiadócég tulajdonosa a Spéder Zoltán-féle CEMP lett. 2023. szeptember 8-tól Economx néven működik. Az Economx kiadója a www.napi.hu Online Kft., melyet az Indamedia Network Zrt.-n keresztül Ziegler Gábor és Vaszily Miklós tulajdonolnak 50-50%-ban.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [860]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Völner Pál az avantgarde pénzügyi megoldásokkal államtitkár lett, majd a gyanúsításig jutott

Völner Pál pályáját az APEH-nál kezdte, majd önkormányzati és országgyűlési képviselő lett. A 2006-os fideszes vereség után Komárom-Esztergom megye önkormányzat vezetőjeként vívott fontos harcokat, élt olyan szokatlan pénzügyi megoldásokkal, mint a hitelfelvétel helyetti kötvénykibocsátás. Lendületes politikusnak ismerik, aki ha valamihez nem értett, akkor menedzserként oldotta meg a problémát, de verhetetlen volt, ha "jogászkodni" kellett. Nem ijedt meg a politikai harcoktól, de a könnyed kommunikáció nem állt neki jól. Viszont bármikor volt egy váratlan trükkje.

Rogán irodája 800 millióért szerződtetett tanácsadókat az utak koncesszióba adásához

Gyorsított közbeszerzési eljárással választotta ki a Nemzeti Koncessziós Iroda a Deloitte Zrt.-t pénzügyi, míg a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda jogi tanácsadásra, nettó 400-400 millió forintért. A tanácsadás a gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adásához szükséges.

Paks II: az osztrákok akarnak, a magyarok takarnak

Kifarolhatott az utolsó pillanatban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az elől a hónapok óta előkészítés alatt álló, osztrák környezetvédelmi minisztériumi kérés elől, melyben Ausztria hivatalos tájékoztatást kért a tervezett új magyar atomerőművel kapcsolatban, különösen annak telephelyéül választott terület földrengés biztonságát illetően. Egy hírhedt európai szervezet viszont ettől függetlenül, bő egy tucat kérdést tartalmazó levélben arról tudakozódik, hogy az OAH korábban tényleg jól végezte-e a dolgát.

Közpénz-milliárdokkal támogatják, hogy a régió legelfogultabb közmédiája legyen

Magyarországon a közszolgálati média pénzköltése továbbra sem transzparens, a napirenden lévő témák pedig sokakat emlékeztetnek a szocializmusban tapasztalt tájékoztatáshoz. Ameddig a hazai közmédia egy túlfinanszírozott, és sokszor veszteséges modellben működik, addig a környező tagállamokra inkább a pénzhiány jellemző - állapította meg jelentésében a Mérték Médiaelemző Műhely.

A kormány újabb állami ingatlanokat ad át ingyen alapítványoknak, egyházaknak

A kormány törvényjavaslata szerint újabb, XII. és V. kerületi állami ingatlanokat adnak át ingyenesen alapítványi és egyházi tulajdonba. Olyan ingatlan tulajdonjogának átadását is törvénybe foglalják, ami még fel sem épült. A Balog Zoltán vezette reformátusok két ingatlant kapnak, az egyiken konferenciaközpont-létesítési terveiket valósíthatják meg.

Helyreigazítás a Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek című írás kapcsán

Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működött. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta.

Kiderült: a külügy kamatostul visszakéri a 2,5 milliárdos támogatást

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kamatostul visszaköveteli a 2,5 milliárd forintos beruházási támogatást a két évvel ezelőtt Kisvárdán csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet építő Bourgogne Gastronomie Kft.-től, amelynek augusztus végén elindult a csődeljárása. A cég a támogatási szerződés több rendelkezését is megsértette - közölte lapunkkal a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

NAV-os vezető ellen emelt vádat az ügyészség korrupció miatt

Egy regionális bűnügyi igazgatóság osztályvezetője és egy könyvelő cég közösen azt ajánlották fel vállalkozásoknak, hogy pénzért leállítják a velük kapcsolatos adóhatósági eljárásokat. Összesen hét vádlottja van az ügynek, amelyben még lőfegyvert is lefoglaltak a nyomozás során.
Találatok: [860]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>